Ez a cikk a Portál:Erdély-gyel foglalkozik, egy aktuális témával, amely a társadalom különböző szektoraiban felkeltette az érdeklődést. A Portál:Erdély az utóbbi időben egyre fontosabbá vált, és vitát váltott ki a következményeiről és következményeiről. Egy kimerítő elemzéssel igyekszünk teljes és objektív képet nyújtani a Portál:Erdély-ről, hogy az olvasók jobban megértsék ezt a témát. Emellett különböző nézőpontokat és megközelítéseket is megvizsgálunk, amelyek lehetővé teszik a Portál:Erdély különböző oldalról történő megközelítését, gazdagítva ezzel a témával kapcsolatos ismereteket és vitákat.
Portál | Szócikkek | Műhely |
---|
Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kulturája miatt tekinthető önállónak.
Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető. Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy más néven Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül.
Ez a portál a tágabb értelemben vett Erdéllyel és a vele kapcsolatos dolgokkal foglalkozik.
A Fő tér (románul: Piața Unirii, azaz Egyesülés tér) századok óta Kolozsvár jelképe és központja, a város főtere. Házsoraiban laktak a város legtekintélyesebb polgárai, itt épültek fel a legfontosabb világi és egyházi intézmények székházai.
A tér, amely eredetileg a Nagypiac nevet viselte, az Óvár kapuja előtt alakult ki. Azt követően indult fejlődésnek, hogy 1405-ben Zsigmond király jóváhagyta az új városfalak építését. Az épületek kényszerből történő kicserélődését az 1655-ös és 1697-es tűzvészek okozták (az alapok, pincék, vastagabb falak és részben a földszinti boltozatok megmaradtak), amelyek háromnegyedrészt, majd kétharmadrészt elpusztították a várost. A városkép megváltozásához hozzájárultak a Rákóczi-szabadságharc idején folytatott harcok és fosztogatások. Az ezt követően felhúzott épületek minden fontosabb építészeti stílus jegyeit megőriztek. A tér legjelentősebb és egyben egyik legrégebbi építménye a Szent Mihály-templom. A dísztér összhangját a város legnagyobb szülöttjének, Mátyás királynak az 1902-ben felavatott szobra teszi teljessé. A teret utoljára 2010-ben újították fel.
Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20.) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.
A sokoldalú tudós más a tudomány egyéb területeivel, illetve egyes művészetekkel is foglalkozott, emellett gyakorlati téren is tevékenykedett. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe, őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutáraként tartják számon. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.
Az alábbiakban segíthetsz, szerkessz bátran!
Műhely (csatlakozz bátran, ha érdekel Erdély!):
Képforrások:
A világörökség részéve nyilvánított prázsmári erődtemplom tornya