Nemeszisz

A mai világban a Nemeszisz számos területen érdekes és fontos témává vált. Akár személyes, akár szakmai, tudományos vagy kulturális szinten, a Nemeszisz felkeltette azoknak a figyelmét, akik szeretnék jobban megérteni ezt a jelenséget, vagy megtalálni a módját annak hatékony hasznosításának. Ebben a cikkben a Nemeszisz-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt ​​hatásától a globális vonatkozásaiig. Elemezzük, hogy a Nemeszisz hogyan változtatta meg a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat, és hogyan befolyásolta az egyének és szervezetek döntéshozatalát. Ezenkívül megvizsgáljuk a Nemeszisz-hez kapcsolódó jelenlegi és jövőbeli trendeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtsunk erről a jelenleg aktuális témáról.

Nemeszisz
Nemeszisz szobra a Louvre-ban
Nemeszisz szobra a Louvre-ban
ÉlettársaZeusz
Gyermekei
Szülei

A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeszisz témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a mitológiai alakról szól. Hasonló címmel lásd még: Nemezis (egyértelműsítő lap).

Nemeszisz (görögül Νέμεσις) a megtorlás istennője a görög mitológiában. Legfőképpen a hübriszt, vagyis a gőgös elbizakodottságot büntette.[1]

Egyes mítoszok szerint Zeusz üldözte szerelmével, ami ellen Nemeszisz úgy védekezett, hogy különböző lényekké változott át. Amikor éppen liba alakját öltötte, Zeusz utolérte, hattyú képében egyesült vele, és így Nemeszisz hozta a világra azt a két tojást, amelyből Helené és Klütaimnésztra, illetve Kasztór és Polüdeikész keltek ki.[1]

Nemesziszt Ókeanosz vagy Zeusz gyermekének is nevezik, de Hésziodosz szerint Erebosz és Nüx a szülei.[1]

Az attikai Rhamnuszban volt a szentélye. Pauszaniasz leírása szerint az istennő szobrát Pheidiasz készítette. Nemeszisz fején koszorú, bal kezében almafa ága, jobbjában áldozócsésze volt.[1]

Sosem volt Nemeszisz egyértelműen csak a bosszú istennője, hanem sokkal inkább a sors bizonytalanságát képviselte. Ez a melléknév tehát azt jelentette, hogy az istennő „ad” (jót és rosszat is), nem pedig „megtorol” (mint azt a nemezis szó mai értelme is hibásan interpretálja). Ezt mutatja, hogy az „oszt” szó az ógörögben a „nemó”, ebből alakulhatott ki a jelző, majd az istennő karaktere nyomán a „haragudni” ige egyik ógörög megfelelője, a „nemeszaó”.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e Littleton, C. Scott. Gods, goddesses, and mytholog (angol nyelven). Marshall Cavendish, 959-960. o. (2005). ISBN 0761475591. Hozzáférés ideje: 2012. március 20. 

Források

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap