Erdélyi-érchegység

A mai világban a Erdélyi-érchegység egyre fontosabb kérdés a társadalomban. Az idő múlásával a Erdélyi-érchegység az emberek mindennapi életének alapvető elemévé vált, és befolyásolja döntéseiket és cselekedeteiket. A Erdélyi-érchegység óta fejlődött, és alkalmazkodott az új trendekhez és technológiákhoz, és sokféle ember számára közös érdeklődésre számot tartó témává vált. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Erdélyi-érchegység hatását a mai társadalomra, és azt, hogy az évek során hogyan vált fontossá.

Erdélyi-érchegység
Az Erdélyi-érchegység Brád mellett
Az Erdélyi-érchegység Brád mellett
Hely Románia, Fehér és Hunyad megye
HegységErdélyi-középhegység
Legmagasabb pontPoienica-csúcs (1437 m)
Típusvulkanikus
Elhelyezkedése
Erdélyi-érchegység (Románia)
Erdélyi-érchegység
Erdélyi-érchegység
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 19′ 47″, k. h. 23° 17′ 00″46.329722°N 23.283333°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 47″, k. h. 23° 17′ 00″46.329722°N 23.283333°E
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi-érchegység témájú médiaállományokat.

Az Erdélyi-érchegység (románul Munții Metaliferi) az Erdélyi-középhegység délkeleti hegyvonulata. Legmagasabb csúcsa az 1437 méter magas Poienica-csúcs (Vârful Poienița).

Az Aranyos, a Maros és a Fehér-Körös folyómedrei által tagolt hegység Fehér és Hunyad megye területén található.

A hegységben található az úgynevezett „aranynégyszög”: a Verespatak, Aranyosbánya és Nagyág falvak, valamint Zalatna város által határolva. A területen rendkívül nagy mennyiségben fellelhető nemesfémek a neogén során, vulkanikus tevékenységeknek köszönhetően keletkeztek.

A vidéken már a Római Birodalom idején is folyt az arany kitermelése. Ennek ellenére még mindig itt található Európa legnagyobb arany és ezüst lelőhelye, a felmérések alapján a Verespatak környéki hegyek 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejtenek. Az Erdélyi-érchegységből származó ásványmintákból fedezte fel Kitaibel Pál 1778-ban a tellúrt.

Állatvilága

További információk