A mai világban a Kékesújfalu nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Megjelenése óta a Kékesújfalu emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, kíváncsiságot váltott ki és szenvedélyes vitákat váltott ki. Mivel a Kékesújfalu továbbra is előtérbe kerül a közszférában, kulcsfontosságú, hogy alaposan megvizsgáljuk a társadalomra, a kultúrára és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ez a cikk részletesen megvizsgálja a Kékesújfalu számos vonatkozását, átfogó és naprakész képet adva erről a témáról. A remények szerint egy alapos és átgondolt elemzéssel fény derül a Kékesújfalu körüli különböző szempontokra, és az olvasók számára mélyebb és árnyaltabb megértést kínál a kérdésről.
Kékesújfalu (Corvinești, Niederneudorf) | |
Evangélikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Szentmáté |
Rang | falu |
Községközpont | Szentmáté |
Irányítószám | 427137 |
Körzethívószám | 0x63 |
SIRUTA-kód | 33685 |
Népesség | |
Népesség | 613 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 323 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kékesújfalu témájú médiaállományokat. | |
Kékesújfalu (másképp Szászújfalu, románul Corvinești, korábban Uifalau, Uifalăul-Săsesc, Ifalau, Noieni, németül Niederneudorf, erdélyi szász nyelven Nederst-Naindref) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
A megye délnyugati részén, Besztercétől 32 km-re délnyugatra, Szentmáté, Bödön és Szászlekence közt fekvő település.
1305-ben említik először a források. A középkorban főként szászok lakták a települést, de a 17. században már vegyes magyar - szász lakossága volt. A magyarok reformátusok, a szászok lutheránusok voltak. A 17. századtól kezdve románok költöznek a faluba.
A szász lakosság idővel megcsappant, de még az 1990-as években is volt belőlük mutatónak. A Geiger család utódai ma románokká lettek. Georg Theiss, az utolsó szász, az 1990—es években hunyt el. A magyar lakosság aránya 1738-ban még annyira nagy volt, hogy a település önálló református egyházközségként volt számontartva, pár évtized múlva azonban a hívek megcsappant száma miatt filia lett belőle, mely Cegőtelkéhez, majd Szentmátéhoz tartozott. Ma két magyar személy él a faluban, Papiu-né Kis Etelka, aki román családja miatt ortodox és Pap Dániel, aki református. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye kékesi járásához tartozott.
1910-ben 889 lakosából 767 román, 57 német, 54 magyar és 11 egyéb nemzetiségű volt.
2002-ben 783 lakosa volt, ebből 687 román, 86 cigány és 10 magyar.