Mezőbarátfalva
Ebben a cikkben a Mezőbarátfalva témáját fogjuk feltárni különböző nézőpontokból és széleskörűen. A Mezőbarátfalva téma nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, és relevanciája a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben végig fogjuk vizsgálni a Mezőbarátfalva-et alkotó különböző szempontokat, elemezve ezek hatását a különböző kontextusokban és általában a társadalomra gyakorolt hatásukat. A keletkezésétől a jelenlegi evolúcióig, áthaladva a személyes, szakmai és társadalmi vonatkozásain, elmélyülünk a Mezőbarátfalva összetettségében és sokrétű aspektusaiban. Ezzel az elemzéssel olyan átfogó és gazdagító látásmódot kívánunk kínálni, amely elgondolkodtatásra és vitára hív a Mezőbarátfalva-ről és annak helyéről a mai valóságban.
| Mezőbarátfalva (Brăteni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Mezőszentmihály |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mezőszentmihály (Sânmihaiu de Câmpie) |
| Irányítószám | 427261 |
| SIRUTA-kód | 34495 |
| Népesség | |
| Népesség | 50 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 342 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 54′ 43″, k. h. 24° 23′ 31″46.911867°N 24.391894°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 43″, k. h. 24° 23′ 31″46.911867°N 24.391894°E | |
 | |
Mezőbarátfalva (románul: Brăteni) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
Tekétől nyugatra, Mezőszentmihálytól északkeletre fekvő település.
Története
Mezőbarátfalva, Barátfalva nevét 1670-ben említette először oklevél, melyben Harinnai Ferenc leírása szerint: az idai határon fekvő Barátfalva nevű oláh falucska dézmájának quadrátját Apafi fejedelem a nagidai református egyháznak adományozta.
Későbbi névváltozatai: 1808-ban és 1861-ben és 188-ban Barátfalva, Brátfalou, 1913-ban Mezőbarátfalva.
A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Tekei járásához tartozott.
1910-ben 334 lakosából 6 magyarnak, 328 románnak vallotta magát. Ebből 328 görögkatolikus, 6 izraelita volt.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
