Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kisbacon témáját, amely a tudás különböző területein tanulmányozás és érdeklődés tárgya volt. A Kisbacon felkeltette a tudósok, szakemberek és a nagyközönség figyelmét, mivel relevanciája és befolyása van jelen társadalmunk kulcsfontosságú aspektusaira. Az egészségre, a környezetre, a politikára, a gazdaságra, a kultúrára gyakorolt hatásától a történelemben és az emberi fejlődésben betöltött szerepéig a Kisbacon a mai világ vitáinak és gondolkodásának központi témájává vált. Ebben a cikkben a Kisbacon különböző perspektíváit és dimenzióit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és jól megalapozott képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Kisbacon (Bățanii Mici) | |
![]() | |
Kisbacon látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Bacon |
Rang | falu |
Községközpont | Nagybacon |
Irányítószám | 527017 |
SIRUTA-kód | 63839 |
Népesség | |
Népesség | 476 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 484 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 529 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbacon témájú médiaállományokat. | |
Kisbacon (románul Bățanii Mici) egy kis falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Nagybaconhoz tartozik.
Sepsiszentgyörgytől 45 km-re észak-északnyugatra, a Barót-patak (Pârâul Baraolt) két partján fekszik.
1567-ben Kis Baczon néven szerepel. A Fenyős-patak völgyében az egykori vasbánya és vasolvasztó ipartörténeti emlék, 1831 és 1849 között üzemelt. Itt öntötte ágyúit Gábor Áron. 1910-ben 760 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. A második bécsi döntéssel ismét Magyarország része lett, ekkor viszont Háromszék vármegyéhez csatolták. 1944 végén megszűnt a magyar fennhatóság.
1992-ben 557 lakosából 1 román kivételével mind magyarok voltak.