Ez a cikk a Kökösbácstelek témával foglalkozik, amely a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. A Kökösbácstelek különböző területeken vita, elemzés és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket generált, és felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Ebben az értelemben feltétlenül fel kell tárni a Kökösbácstelek következményeit és következményeit, valamint át kell gondolni a lehetséges megoldásokat és intézkedéseket, amelyek enyhíthetik a hatását. Egy multidiszciplináris megközelítésen keresztül a Kökösbácstelek-hez kapcsolódó különféle szempontokba fogunk mélyedni, átfogó és kritikus látásmódot kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük annak hatókörét és jelenlegi kontextusát.
Kökösbácstelek (Băcel) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Kökös |
Rang | falu |
Községközpont | Kökös |
Irányítószám | 527076 |
Körzethívószám | +40 x67[1] |
SIRUTA-kód | 64256 |
Népesség | |
Népesség | 516 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 9 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 504 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Kökösbácstelek (románul Băcel, korábban Baștelec) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Az Alsó-Háromszéki-medencében, Sepsiszentgyörgytől 13 km-re délre, a Feketeügy bal partján fekszik. Keleti végében ömlik a Feketeügybe a Tatrang folyó.
Bácstelek Dobollóhoz tartozó népes puszta volt, amely a trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásában feküdt. Kökösbácstelek Bácstelek és Farkasvárótelep összevonásából alakult ki, 1925-ben lett önálló község. 1968-tól Kököshöz tartozik.
1900-ban 412 lakosa volt.
1930-ban 665 lakosából 659 román, 6 magyar volt.
1992-ben 654 román, 5 magyar és 1 német lakosa volt.
A 2002-es népszámláláskor 622 lakosa közül 615 fő (98,9%) román, 7 (1,1%) magyar volt.