A mai világban a Barátos létfontosságú szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein. A technológia területétől a politikáig, a kultúrán és a társadalmon keresztül a Barátos olyan releváns témává vált, amely állandó véleményeket és kutatásokat generál. Ennek a cikknek a célja a Barátos-hez kapcsolódó különböző szempontok elemzése, a globális gazdaságban betöltött fontosságától az egyéni döntéshozatalra gyakorolt hatásáig. Ezen a vonalon megvizsgáljuk, hogy a Barátos milyen hatással van életünkre, valamint milyen következményekkel jár a jövőre nézve.
Barátos (Brateș) | |
![]() | |
Református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Barátos |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 527050 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64014 |
Népesség | |
Népesség | 561 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 564 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 528 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
<mapframe>: A(z) „zoom” attribútum értéke érvénytelen | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Barátos témájú médiaállományokat. | |
Barátos (románul Brateș, németül Mönchsdorf) falu Romániában Kovászna megyében. Orbaitelek és Páké tartozik hozzá.
Kézdivásárhelytől 21 km-re délnyugatra a Kovászna-patak jobb partján fekszik.
Területe már az ókorban lakott volt, a Horváth-kertben 2. – 3. századi római telep volt. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Bodmezeje nevű helyen feküdt, ahol egykori templomának romjai is látszanak. 1415-ben Borothfalva néven emlytik. 1719-ben és 1847-ben pestis pusztította. 1910-ben 1425 lakosából 1280 magyar, 119 román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1992-ben 641 lakosából 635 magyar és 6 román volt.