Vargyas

Ebben a cikkben a Vargyas lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma a történelem során sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A Vargyas eredetétől a mai hatásig szakértők és rajongók vita, elmélkedés és tanulmányozás tárgya volt. Egy részletes elemzés és egy mélyreható áttekintés révén elmerülünk a Vargyas-hez kapcsolódó legrelevánsabb és legkiemelkedőbb szempontokba, és egy olyan széles körű és gazdagító látásmódot kínálunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és relevanciáját a mai társadalomban.

Vargyas (Vârghiș)
Vargyas címere
Vargyas címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségVargyas
Rangközségközpont
Irányítószám527180
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód65002
Népesség
Népesség1472 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1612 (2011)[1]
Népsűrűség20,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság497 m
Terület70,24 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″46.128267°N 25.556961°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″46.128267°N 25.556961°E
Vargyas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargyas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vargyas (románul Vârghiș) falu Romániában, Kovászna megyében, Erdővidéken, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Baróttól 9 km-re északnyugatra, a Persányi-hegység keleti előterében, a Vargyas-patak mellett fekszik.

Története

1332-ben Vaygias néven említik. Területét már a rómaiak is ismerték. Az Oklánd felé vezető műút közelében a római limes egyik jelzőtornyának maradványa Hagymás várának maradványai láthatók. Ettől nem messze a Rika-erdőben kör alaprajzú kora középkori vár romjai láthatók, melyet a nép Attila várának nevez, melynek közelében temették el Réka királynét. A falu eredetileg a Trencsen-hegyen volt és a tatárjárás után települt mai helyére. 13. századi alszegi temploma a mai unitárius templom közelében állt, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. század elején lebontották. Köveit beépítették az új, 1813-1820 között épített unitárius templomba. A falutól délre a Szenti mart nevű határrészen egy régi templom alapjait tárták fel, melyet az egykori Szentmárton templomának tartanak. Az ortodox templom 1807-ben épült. A faluban már a 15. században volt a Dániel családnak két kúriája, ezeket azonban a 16. században török felégette. A 17. század közepén helyettük épült fel az öt toronnyal erősített késő reneszánsz várkastély. A kastélyt a 17. század végén a császáriak lerombolták, de 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben bővítették, ma kissé leromlott állapotban van. Udvarán dendrológiai park található. A falu határában egykor vasat és szenet bányásztak.

20. század

1910-ben 1793 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

1992-ben 1983 lakosából 1925 magyar, 35 román, 23 cigány volt.

1994-ben lebontották az 1841-ben épült régi református templomot, a gyülekezet attól kezdve a Daniel-kastélyban tartotta istentiszteleteit. Az új református templom tervét Makovecz Imre készítette el.[2]

Középkori, 11. századi rovásírásos lelet. Olvasata (Vékony Gábor volt, aki először ehhez hasonlóan elolvasta): „imé fioγ të neküd”,[3] ami mai magyar nyelven: "Íme a Te fiad!" (idézet János evangéliumából: 19,26).

1997. május 31-én helyezték el az új hajlék alapkövét. Ekkor bukkantak a két középkori (alszegi) templom falmaradványaira, kőből faragott ablak- és ajtókeret-töredékekre, valamint egy székely rovásírásos, kőből faragott tárgyra, valószínűleg keresztelőmedencére, melynek olvasata „Íme a Te fiad!” (idézet János evangéliumából: 19,26). Makovecz Imre néhány faldarabot mementóként visszahelyezett az új templom falába. Az új vargyasi templomot 2005. október 2-án szentelték fel.

A római katolikus kápolnát 1997. július 8-án kezdik építeni és 1998. október 28-án szentelték fel.

Látnivalók

  • A fafaragó népművész Máthé Ferenc Il. állandó kiállítása.
  • A bútorfestő és fafaragó Sütő család kiállítása.
  • Hagymás várának romjai (római eredetű).
  • Ríka várának romjai a Ríka erdőben.
  • Szentmárton középkori falu templomának romjai.
  • A Daniel-kastély (15. századi eredetű, jelenlegi formája 18. századi). (Jelenleg az esztergomi önkormányzat tulajdona)
  • A Súgó-patak völgyében 56 m hosszú barlangot a Súgólikat tárták fel
  • Az alsó bárói udvarba feltörő ásványvizet 1964 és 1983 között "Borsil" néven palackozták.

Híres emberek

Testvértelepülések

Jegyzetek

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  2. A Daniel bárók, a Sütő család és a Makovecz-templom Indulj el egy úton - barangoló portál
  3. Hosszú, Gábor (2013): Rovás Atlasz. 58-61. oldal. ISBN 978-963-08-5812-0. Budapest
  4. Testvértelepülési kapcsolatok Poroszló Önkormányzata

Külső hivatkozások