Ebben a cikkben a Vargyas lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma a történelem során sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A Vargyas eredetétől a mai hatásig szakértők és rajongók vita, elmélkedés és tanulmányozás tárgya volt. Egy részletes elemzés és egy mélyreható áttekintés révén elmerülünk a Vargyas-hez kapcsolódó legrelevánsabb és legkiemelkedőbb szempontokba, és egy olyan széles körű és gazdagító látásmódot kínálunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és relevanciáját a mai társadalomban.
Vargyas (Vârghiș) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Székelyföld | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Kovászna | ||
Község | Vargyas | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 527180 | ||
Körzethívószám | 0267 | ||
SIRUTA-kód | 65002 | ||
Népesség | |||
Népesség | 1472 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 1612 (2011)[1] | ||
Népsűrűség | 20,96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 497 m | ||
Terület | 70,24 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″46.128267°N 25.556961°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 42″, k. h. 25° 33′ 25″46.128267°N 25.556961°E | |||
Vargyas weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargyas témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vargyas (románul Vârghiș) falu Romániában, Kovászna megyében, Erdővidéken, az azonos nevű község központja.
Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Baróttól 9 km-re északnyugatra, a Persányi-hegység keleti előterében, a Vargyas-patak mellett fekszik.
1332-ben Vaygias néven említik. Területét már a rómaiak is ismerték. Az Oklánd felé vezető műút közelében a római limes egyik jelzőtornyának maradványa Hagymás várának maradványai láthatók. Ettől nem messze a Rika-erdőben kör alaprajzú kora középkori vár romjai láthatók, melyet a nép Attila várának nevez, melynek közelében temették el Réka királynét. A falu eredetileg a Trencsen-hegyen volt és a tatárjárás után települt mai helyére. 13. századi alszegi temploma a mai unitárius templom közelében állt, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. század elején lebontották. Köveit beépítették az új, 1813-1820 között épített unitárius templomba. A falutól délre a Szenti mart nevű határrészen egy régi templom alapjait tárták fel, melyet az egykori Szentmárton templomának tartanak. Az ortodox templom 1807-ben épült. A faluban már a 15. században volt a Dániel családnak két kúriája, ezeket azonban a 16. században török felégette. A 17. század közepén helyettük épült fel az öt toronnyal erősített késő reneszánsz várkastély. A kastélyt a 17. század végén a császáriak lerombolták, de 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben bővítették, ma kissé leromlott állapotban van. Udvarán dendrológiai park található. A falu határában egykor vasat és szenet bányásztak.
1910-ben 1793 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.
1992-ben 1983 lakosából 1925 magyar, 35 román, 23 cigány volt.
1994-ben lebontották az 1841-ben épült régi református templomot, a gyülekezet attól kezdve a Daniel-kastélyban tartotta istentiszteleteit. Az új református templom tervét Makovecz Imre készítette el.[2]
1997. május 31-én helyezték el az új hajlék alapkövét. Ekkor bukkantak a két középkori (alszegi) templom falmaradványaira, kőből faragott ablak- és ajtókeret-töredékekre, valamint egy székely rovásírásos, kőből faragott tárgyra, valószínűleg keresztelőmedencére, melynek olvasata „Íme a Te fiad!” (idézet János evangéliumából: 19,26). Makovecz Imre néhány faldarabot mementóként visszahelyezett az új templom falába. Az új vargyasi templomot 2005. október 2-án szentelték fel.
A római katolikus kápolnát 1997. július 8-án kezdik építeni és 1998. október 28-án szentelték fel.