Háromszék vármegye

A mai világban a Háromszék vármegye olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a kulturális szférára gyakorolt ​​befolyása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a személyes fejlődésben betöltött fontossága miatt, a Háromszék vármegye-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. A témának további kutatása során a változatos lehetőségek és perspektívák univerzumába lépünk be, amelyek a Háromszék vármegye elmélkedésére, megkérdőjelezésére és megvitatására hívnak bennünket. Ebben a cikkben igyekszünk elmélyülni azokban a különböző szempontokban, amelyek miatt a Háromszék vármegye olyan releváns téma ma, és feltárjuk a mindennapi élet különböző területein gyakorolt ​​hatását.

Háromszék vármegye (1876-1918)
Háromszék vármegye címere
Háromszék vármegye címere

OrszágMagyar Királyság
KözpontSepsiszentgyörgy
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek83,4% magyar, 15,5% román (1910)[1]
Földrajzi adatok
Terület3556,29 km²
Térkép
Háromszék vármegye térképe
Háromszék vármegye térképe
Háromszék vármegye domborzati térképe
Háromszék vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromszék vármegye témájú médiaállományokat.
Háromszék vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Nevében a hármas szám arra utal, hogy területén korábban három különálló székely szék, Kézdiszék, Orbaiszék és Sepsiszék terült el, amelyek aztán 1562-ben egyesültek. Jelenleg Románia része, egykori területe a mai Kovászna, Brassó és Bákó megyék között oszlik meg.

Földrajz

Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, középen a Bodoki-hegység északon a Nemere-hegység, keleti részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok, déli részén a Bodzai havasok: a Szilonhavas, a Tatárhavas és a Csukás (havas) határolta. Fontosabb folyói az Olt, a Feketeügy.

Északról Udvarhely és Csík vármegyék, keletről és délről Románia, nyugatról pedig Brassó vármegye határolták.

Történelem

Háromszék vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre a megszűnő Háromszékből és a szintén megszűnő Felső-Fehér vármegyéből idecsatolt néhány községből.

A háromszéki falvak közül Zalánnak maradt fenn a legkorábbi, 1581-ben írásban is megörökített falutörvénye.

A vármegye területe 1918-1940 között Románia része volt, 1940-ben területének nagyobbik része négy évre visszakerült Magyarországhoz, 1945-től újra Románia része.

A mai romániai megyerendszer 1968-as létrejötte óta területének nagy része Kovászna megyéhez, néhány település Brassó megyéhez tartozik, míg Sósmező s 1000 km2 a Keleti Kárpátokból a moldvai Vráncsa és Bákó megyéhez került.

Közigazgatás

A vármegye négy járásra volt felosztva:

Lakosság

Háromszék vármegyének 1880-ban 125 277 lakosa volt,[2] ebből 83,5% magyar, 12,3% román.[1] 1910-ben 148 080 lakosa volt,[2] ebből 83,4% magyar, 15,5% román.[1]

Hivatkozások

  1. a b c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 13–14. o. ISBN 9632151046  
  2. a b Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 132. o. ISBN 9632154193  

Források


További információk