Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nagybacon lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a téma kínál. Az eredetétől a mai relevanciáig elmerülünk egy kimerítő elemzésben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy alaposan megértsük annak fontosságát és hatását a különböző területeken. A Nagybacon évtizedek óta érdeklődés és tanulmányok tárgya, és az idők során bebizonyította, hogy meglepő módon képes befolyásolni életünket. Multidiszciplináris megközelítéssel különböző nézőpontokkal foglalkozunk, és reflektálunk a Nagybacon jelentőségére a kortárs társadalomban. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Nagybacon történelmén, kultúráján és aktuális eseményein keresztül.
Nagybacon (Bățanii Mari) | |
Nagybaconi református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Bacon |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 527020 |
SIRUTA-kód | 63811 |
Népesség | |
Népesség | 1972 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1745 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 515 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 05′ 19″, k. h. 25° 41′ 55″46.088602°N 25.698542°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 19″, k. h. 25° 41′ 55″46.088602°N 25.698542°E | |
Nagybacon weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybacon témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagybacon (románul Bățanii Mari) falu Romániában Kovászna megyében.
Sepsiszentgyörgytől 27 km-re északnyugatra a Barót-patak két partján fekszik. A falut körülvevő dombok és erdők gyönyörűek, a patakok a faluig kristálytiszták.
1334-ben Bachan néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg az Uzonka-patak melletti Faluhely nevű részen feküdt, a közeli Csókás-dombon még templomának helye is ismert. A falu két részből, a Barót-patak déli partján fekvő és Háromszékhez tartozott Csinód, vagy Sepsibaconból és a patak északi partján fekvő és Udvarhelyszékhez tartozott Telegdibaconból egyesült 1877-ben. 1843-ban Sepsibacont nagy tűzvész pusztította. 1910-ben 2172 lakosából 2144 magyar, 24 román és 4 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1863 lakosából 1757 magyar, 69 román, 34 cigány, 3 német volt. Nevezetes családai között volt a Keresztes család (nagybaconi).
Az emberek nagyrészt mezőgazdaságból élnek, emellett több cserép- és téglagyártó kisüzem található, amiben a határban található gazdag erdőkből kitermelt fát használják fel.
Több vállalkozás a különböző minőségű fák kitermelésére szakosodott.