A Bölön témája emberek millióinak figyelmét és érdeklődését ragadta meg világszerte. Akár mai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége miatt, a Bölön olyan téma, amely vitát, vitát és elmélkedést váltott ki különböző szférákban. A terület szakértőitől a nagyközönségig a Bölön őszinte érdeklődést váltott ki, és arra ösztönözte az embereket, hogy tovább vizsgálják következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Ebben a cikkben elmélyülünk a Bölön lenyűgöző világában, és megpróbáljuk feltárni összetettségét, megérteni relevanciáját, és elemezni a mai világunkra gyakorolt hatását.
Bölön (Belin) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Bölön |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 527030 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 63875 |
Népesség | |
Népesség | 1315 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1022 (2011)[1] |
Népsűrűség | 18,6 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 485 m |
Terület | 70,70 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 56′, k. h. 25° 34′45.933333°N 25.566667°EKoordináták: é. sz. 45° 56′, k. h. 25° 34′45.933333°N 25.566667°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bölön (románul Belin, németül Blumendorf, korábban Böllen) falu Romániában Kovászna megyében, Erdővidéken. Nagy- és Kisbölön összeolvadásából, valamint a Korlát-patak völgyében fekvő Kircz falu csatlakozásából keletkezett. Hozzá tartozik Bölönpatak is.
Sepsiszentgyörgytől 35 km-re (légvonalban 20 km-re) északnyugatra a Baróti-hegység nyugati előterében az Oltba ömlő Bölön-patak mellett fekszik.
Területe ősidők óta lakott, 1885-ben Lügetárnyék nevű határrészén bronzkori leletek kerültek elő. 1334-ben Belen alakban említik először. A településnek egykor a mainál sokkal nagyobb jelentősége volt, Izabella királynétól szabadalmakat és vásárjogot nyert. Bölönről az első írásos emlékünk 1332-ből származik. A 16. században Bölön a vidék legnagyobb települése volt. Az 1567-es összeírás szerint 130 kapujával nagyobb, mint a 125 kaput számláló Marosvásárhely, a 60 kaput számláló Kézdivásárhely, a 63 kaput számláló Sepsiszentgyörgy, és a csak 54 kaput számláló Székelyudvarhely.
A Paphegyen álló vártemplom eredete a 14. századig nyúl vissza. Az impozáns várfalakkal és saroktornyokkal övezett régi vártemplom 1612-ben kiállta a brassói bíró seregének ostromát. A középkori templom helyére 1893–94-ben új – a környék templomait tekintve szinte székesegyház méretű – keleti stílusú templomot emeltek a Törökországot bejáró Pákey Lajos tervei alapján, mely messze kimagaslik a vidéken. Innen is az elnevezés, hogy Bölön az unitáriusok Rómája. Az erődöt 1940-ben a földrengés nagyon megrongálta.
1880-ban 2419, 1910-ben 2354, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1482 lakosából 1269 magyar, 198 román, 12 cigány, 2 német volt.
A többségében szabadokból álló feluközösségben viszonylag nagy számú nemesi réteget találunk a 17-18. században.
1602-ben az 59 családból egy volt nemes , 9 lófő, 5 darabont ( fejedelmi katona ) és 44 kisnemes. Bölön ősi családjait az 1602-es konszkripció irta össze : Illyési, Süke,Bene,Bakó, Nagy,András, Sikó, Gál,Ferenci, Benkő, Szász, Kovacs, Mikó, Hegyi,Czirjék, Bogár, Kerekes, Pálfi, Tőkés, Kisgyörgy,Zomer
Bölön nemes családjai az 1713-as összeírás szerint: Agyagási Benedek (1630), Biró, Máthé, Domokos, Ferencz, Gazdagh, Kisgyörgy, Kováts, Nagy, Nemes, Rácz, Sikó, Szennyes, Takó, Tana, Vajda.
Lófő családok 1713-ban: Domokos, Toroczkai, Szabó, Budai, Kandal, Ferenczy, Nagy, Kelemen, Kósa, Küs, Mikó, Tót, Tökös, Farkas, Szomor, Sikó, Silló, Kisgyörgy, Botos, Szűcs, Rácz, Varga, Incze.
Darabontok 1713-ban: Kelemen, Bogos, Veres, Török, Botos, Tökös, Sigmond, Tatár, Akatius, Csács, Ferencz, Baczoni, Gáspár, Ilyés, Székely, nagy, Mikó, Kandal, Sikó, Szomor, Dési, Kecskés, Bogár, Deési, Bene, Thomori, Bogár, Bod, Kerekes, Pál.