Mikóújfalu

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mikóújfalu hatását a mindennapi élet különböző területein. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Mikóújfalu érdeklődés és vita téma volt az utóbbi időben. Elemezzük, hogy a Mikóújfalu hogyan alakította át a munka dinamikáját, az interperszonális kapcsolatokat és azt, ahogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Továbbá megvizsgáljuk a Mikóújfalu különböző perspektíváit és kulturális, történelmi és technológiai vonatkozásaival való kapcsolatát. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó és teljes képet adunk a Mikóújfalu kortárs valóságunkra gyakorolt ​​hatásáról.

Mikóújfalu (Micfalău)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségMikóújfalu
Rangközségközpont
Irányítószám527115
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód64513
Népesség
Népesség1635 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1753 (2011)[1]
Népsűrűség45,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság600 m
Terület35,58 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′, k. h. 25° 50′46.050000°N 25.833333°EKoordináták: é. sz. 46° 03′, k. h. 25° 50′46.050000°N 25.833333°E
Mikóújfalu weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Mikóújfalu (románul Micfalău, németül Mikoneudorf) község Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag 2004-ig Málnás községhez tartozott, akkor önállóvá vált.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északra, a Nagy-patak Oltba ömlésénél fekszik. Málnástól 5 km-re északra van.

Története

Alapítója gr. Mikó Miklós, aki 1763-ban üveghutát telepített ide a Zsombor-tetőre, és cseh, valamint német családokat telepített a hutához. A hutatelep – miután a hamuzsírfőzéshez szükséges erdőket kiirtották – 1782-ben Sepsibükszádra költözött. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem az Oltba ömlő Nagy- és Kicsi-patak völgyében feküdt, és csak 1812-ben települt mai helyére. Régi neve Gerebencs a szláv mart (= orom) jelentésű főnévből való. 1810-ig üvegcsűrnek is nevezték. 1876-ban került Felsőfehér vármegyétől Háromszékhez. 1910-ben 1570, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.

1992-ben 1975 lakosából 1952 magyar és 23 román volt.

2004-ben vált ki Málnás községből és szervezték önálló községgé.[2]

Látnivalók

  • Római katolikus temploma 1826 és 1832 között épült az 1830-ban lebontott régi templom helyett, 1874-ben tornyát magasították.
  • A volt görögkatolikus templomot ma az ortodoxok használják.
  • Kis református temploma is van.

Híres szülöttei

Források

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  2. ↑ Legea nr. 84/2004 pentru înfiinţarea unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)