Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mikóújfalu hatását a mindennapi élet különböző területein. A gazdaságra gyakorolt hatásától a társadalomra gyakorolt hatásáig a Mikóújfalu érdeklődés és vita téma volt az utóbbi időben. Elemezzük, hogy a Mikóújfalu hogyan alakította át a munka dinamikáját, az interperszonális kapcsolatokat és azt, ahogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Továbbá megvizsgáljuk a Mikóújfalu különböző perspektíváit és kulturális, történelmi és technológiai vonatkozásaival való kapcsolatát. Reméljük, hogy ezzel a cikkel átfogó és teljes képet adunk a Mikóújfalu kortárs valóságunkra gyakorolt hatásáról.
Mikóújfalu (Micfalău) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Mikóújfalu |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 527115 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64513 |
Népesség | |
Népesség | 1635 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1753 (2011)[1] |
Népsűrűség | 45,95 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 600 m |
Terület | 35,58 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 03′, k. h. 25° 50′46.050000°N 25.833333°EKoordináták: é. sz. 46° 03′, k. h. 25° 50′46.050000°N 25.833333°E | |
Mikóújfalu weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mikóújfalu (románul Micfalău, németül Mikoneudorf) község Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag 2004-ig Málnás községhez tartozott, akkor önállóvá vált.
Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északra, a Nagy-patak Oltba ömlésénél fekszik. Málnástól 5 km-re északra van.
Alapítója gr. Mikó Miklós, aki 1763-ban üveghutát telepített ide a Zsombor-tetőre, és cseh, valamint német családokat telepített a hutához. A hutatelep – miután a hamuzsírfőzéshez szükséges erdőket kiirtották – 1782-ben Sepsibükszádra költözött. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem az Oltba ömlő Nagy- és Kicsi-patak völgyében feküdt, és csak 1812-ben települt mai helyére. Régi neve Gerebencs a szláv mart (= orom) jelentésű főnévből való. 1810-ig üvegcsűrnek is nevezték. 1876-ban került Felsőfehér vármegyétől Háromszékhez. 1910-ben 1570, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.
1992-ben 1975 lakosából 1952 magyar és 23 román volt.
2004-ben vált ki Málnás községből és szervezték önálló községgé.[2]