Manapság a Uzon olyan téma, amely a társadalom különböző területein soha nem látott aktualitást kapott. A politikától a technológiáig, a tudományig és a kultúráig a Uzon minden korosztály és kultúrájú ember közös érdeklődési területévé vált. A Uzon megértésének és elemzésének fontossága abban rejlik, hogy jelentős hatással van mindennapi életünkre, valamint az emberiség jövőjére. Ebben a cikkben a Uzon különböző aspektusait tárjuk fel, elemezzük következményeit, kihívásait és lehetőségeit, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a jelenségről, amely senkit sem hagy közömbösen.
Uzon (Ozun) | |
![]() | |
Református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Uzon |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 527130 |
Körzethívószám | +40 x67[1] |
SIRUTA-kód | 64648 |
Népesség | |
Népesség | 2362 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2103 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 514 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Uzon weboldala | |
<mapframe>: A(z) „zoom” attribútum értéke érvénytelen | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Uzon témájú médiaállományokat. | |
Uzon (románul Ozun, németül Usendorf) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre, a Feketeügy jobb partján fekszik.
1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóalj parancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották. Az uzoni csatában esett el 1849. július 2-án Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 2714 lakosából 2431 magyar, 266 román, 10 cigány, 3 német. 2002-ben az egész községnek (a falvakkal együtt) 4575 lakosa volt, ebből 4025 (88%) magyar, 529 (11,5%) román.