Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kézdialbis lenyűgöző világát, és a téma minden vonatkozását a mai környezetben. Történetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig, különböző perspektíváin és alkalmazásain keresztül a Kézdialbis összes releváns vonatkozását részletesen elemezzük. Emellett elmélyülünk a témával kapcsolatos legújabb kutatásokban és felfedezésekben, valamint a témával kapcsolatos szakértői véleményekben. Kétségtelen, hogy a Kézdialbis izgalmas és folyamatosan fejlődő téma, ezért ennek a cikknek az a célja, hogy útmutatást nyújtson a fontosságának és jelentésének mai megértéséhez.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kézdialbis (Albiș) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Csernáton |
Rang | falu |
Községközpont | Csernáton |
Irányítószám | 527071 |
Körzethívószám | +40 x67[1] |
SIRUTA-kód | 64210 |
Népesség | |
Népesség | 371 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 401 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 600 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kézdialbis témájú médiaállományokat. | |
Kézdialbis (románul Albiș) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Közigazgatásilag Csernátonhoz tartozik.
Kézdivásárhelytől 14 km-re délnyugatra, a Bodoki-hegység lábánál, az Albis-patak völgyében fekszik.
1539-ben Albis néven említik, de a falu sokkal korábbi.
Református erődtemplomának építése a 13. századra tehető román stílusban, 15. században késő gótikussá építették át. A templombelső legfontosabb régészeti lelete a román kori keresztelőmedence volt, amelyet a reformáció után a templom padlózata alá temettek.
A templomnak 18. századi falfestéstöredékei vannak. Falai kissé romos állapotban állnak, kaputornya 1637-ben épült.
A falunak 1910-ben 709 magyar lakosa volt. 1992-ben 434 lakosából 432 magyar és 2 román volt.