Bikfalva

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bikfalva témáját, megvizsgálva annak eredetét, a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mindennapi élet különböző területein betöltött jelentőségét. A jelenség jobb megértése érdekében elmélyülünk a történetében, elemezzük a különböző szempontokat, és megszólalunk a terület szakértői előtt. Ezeken az oldalakon mindvégig arra kérem az olvasót, hogy különféle nézőpontokból reflektáljon a Bikfalva-re, és kérdőjelezze meg ezzel kapcsolatos saját előzetes elképzeléseit. Remélem, hogy ez a cikk tudás- és inspirációforrásnak bizonyul, és hozzájárul a Bikfalva körüli párbeszéd gazdagításához.

Bikfalva (Bicfalău)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségUzon
Rangfalu
KözségközpontUzon
Irányítószám527121
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód64657
Népesség
Népesség353 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság299 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság550 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′ 32″, k. h. 25° 52′ 35″45.758762°N 25.876305°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 32″, k. h. 25° 52′ 35″45.758762°N 25.876305°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A falu madártávlatból

Bikfalva (románul Bicfalău) falu Romániában Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 19 km-re délkeletre a Bodzai-hegyek lábánál. Közigazgatásilag Uzonhoz tartozik.

Története

1334-ben villa Bicha néven említik először. Eredeti neve Bikafalva volt. A településnek már a 13. században volt temploma. 1764-ben ide tették a székely határőrezred 5. századának parancsnoki székhelyét. 1910-ben 1854 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 429 lakosából 411 magyar és 18 román volt.

Látnivalók

  • Református vártemploma 1863-ban épült a régi 13. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépített templom helyére. Lőréses védőfala középkori. 1937-ben új toronysisakot kapott.
  • A faluban számos 1819. századi udvarház található.
  • Simon-ház, (1793-ban épült) oszlopos, árkádos kotornáccal
  • Jantsó-ház
  • Dénes Lajos-féle ház-rozettás gerendával díszített
  • Zsigmond Ödön háza , aszimmetrikusan elhelyezett pilléres, boltíves, kiugró tornácát, barokk kosáríves árkádok díszítik.
  • Zátyi-ház (a Gát nevű falurészen)
  • Harkó Lajosné-féle ház, a Nagy úton
  • Vén-Ábrahám-udvarház pilléres tornácát „háromkaréjos barokk oromfal koronázza”[2]
  • Páll Gergely-féle ház
  • Molnár-udvarház (1822)
  • Simonyi óbester kúriája
  • Bojthe-Cseke-féle kúria (1860)
  • A falu mögött, a Csigavár és a Csuklyan-patak összefolyása feletti hegycsúcson egy kora középkori őrtorony maradványai láthatók, melyet Csigavárnak neveznek. A hagyomány szerint azért, mert az egykori várpincébe csigalépcső vezetett le.

Képgaléria

Jegyzetek

Hivatkozások