Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Bereck milyen hatással volt a mai társadalomra. A Bereck az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés témává vált, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. A Bereck megjelenése óta vitákat és vitákat váltott ki, valamint jelentős változásokat idézett elő abban, ahogyan az emberek érzékelik és tapasztalják a körülöttük lévő világot. Ezeken az oldalakon végig elemezzük a Bereck különböző aspektusait, megvizsgálva a kultúrára, politikára, technológiára, gazdaságra és az emberek személyes életére gyakorolt hatásait. Ez a cikk multidiszciplináris megközelítést alkalmazva arra próbál rávilágítani, hogy a Bereck milyen mély hatást gyakorolt a modern társadalomra.
Bereck (Brețcu) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Székelyföld | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Kovászna | ||
Község | Bereck | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 527060 | ||
Körzethívószám | +40 x67[1] | ||
SIRUTA-kód | 64103 | ||
Népesség | |||
Népesség | 2176 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 1839 (2011)[2] | ||
Népsűrűség | 18,75 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 600 m | ||
Terület | 116,03 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Bereck weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bereck témájú médiaállományokat. | |||
Bereck (románul Brețcu, németül Bretz, latinul Angustia) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Községközpont, Kézdimartonos és Ojtoztelep tartozik hozzá.
Kézdivásárhelytől 13 km-re északkeletre, az Ojtozi-szoros erdélyi kijáratának kapujában, a Berecki-patak mellett fekszik.
A magyar név a Brictius latin személynévre vezethető vissza; román neve a magyarból származik.[3]
Területe már a legrégibb idők, a szórványleletek szerint legalább az újkőkorszak óta lakott. Kőcsákányok, újkőkori gömbfejű kalapács került itt elő, a későbbi korokból pedig egy híressé vált bronzlelet lándzsákkal és baltával. A Farkasvárnak nevezett helyen őskori település nyomait tárták fel.
Az Ojtozi-szoros bejárata előtt láthatók Veneturné várának maradványai. A székelyek hagyománya szerint várat IV. Béla uralkodása alatt a székely Benetur építette, innen a neve. A romokhoz legendák kötődnek. Valójában a Római Birodalom limesét őrző katonai tábornak épült Augustia néven 117 és 138 között, Hadrianus császár idejében. 1241-ben a tatárok pusztították el.
A Tekeres és a Leánypatak közti hegyormon állt Leányvár, mely a római erőd egyik őrtornya lehetett.
A falut 1332-ben Beze néven említik. A település fejlődésére kedvezően hatott földrajzi fekvése. 1426-ban Zsigmond király mezővárossá emelte, később kiváltságos mezővárosként kivált Kézdiszékből, 1870 és 1876 között pedig törvényhatósági jogú város volt. 1910-ben 3275 lakosa volt, ebből 2087 magyar, 1186 román, 2 német. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 2840 lakosából 2091 magyar, 747 román volt.