Szárazajta
Ebben a cikkben a Szárazajta-et különböző nézőpontokból elemezzük, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a témáról. A Szárazajta-hez kapcsolódó történelmi, kulturális, társadalmi, politikai és gazdasági vonatkozásaival foglalkozunk, azzal a céllal, hogy megértsük a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. Friss kutatások, szakértői vélemények és olyan emberek tanúvallomásai kerülnek bemutatásra, akiknek volt tapasztalatuk a Szárazajta-el kapcsolatban. Ezzel a kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy az olvasó mélyen és teljes mértékben megértse a Szárazajta-et, lehetővé téve számukra, hogy megalapozott véleményt alkossanak és gazdagítsák tudásukat ebben a témában.
| Szárazajta (Aita Seacă) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Bacon |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagybacon |
| Irányítószám | 527016 |
| SIRUTA-kód | 63820 |
| Népesség | |
| Népesség | 709 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 660 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 619 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 02′ 11″, k. h. 25° 41′ 22″46.036350°N 25.689354°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 11″, k. h. 25° 41′ 22″46.036350°N 25.689354°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szárazajta témájú médiaállományokat. | |
Szárazajta (románul Aita Seacă) falu Romániában, Kovászna megyében.
Fekvése
A falu Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északnyugatra, a Baróti-hegység közé ékelődő völgyben fekszik. Közigazgatásilag Nagybaconhoz tartozik, melytől 7 km-re délre van.
Nevének eredete
Nevét onnan kapta, hogy sekély vizű patakja, az Ajta alkalmatlan volt malom működtetésére.
Története
1316-ban Zozacha néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg a kakucsi malmok helyén volt, mellette a Kurtavárának nevezett helyen menedékvár is volt. Ez a tatárjáráskor pusztult el. Régi temploma a falu alsó végén állott, helyette 1783 és 1790 között épült mai református temploma, mely a falu közepén áll. 1910-ben 1786 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott.
1944. szeptember 26-án a faluba bevonuló Maniu-gárdisták 13 ártatlan magyart mészároltak le. Emlékoszlopuk a falu központjában áll. 1992-ben 883 lakosából 836 magyar és 47 román volt.
A rendszerváltás idejétől baráti kapcsolatot ápol a Békés vármegyei Okány településsel. Okányban több a környékről elszármazott ember él. A két község lakosai már egészen az 1990-es évek eleje óta testvér településként kezelték egymást, de a valós testvértelepülési szerződést csak 2009-ben kötötték meg.
A 2002-es népszámláláskor 782 lakosa közül 749 fő (95,8%) magyar, 33 fő (4,2%) pedig román volt.
Híres emberek
- Itt született 1704-ben Ajtai Abod Mihály nagyenyedi professzor, a keleti nyelvek, a régiségtan és a történelem tanára.
- Itt született 1768-ban Gecse Dániel marosvásárhelyi orvosprofesszor.
- Itt született 1923. augusztus 7-én Nagy B. Viktor, Bágyi munkásíró.
- Itt született 1933. február 3-án Nagy Tibor műszaki író.
- Itt született 1933. október 6-án Incze Sándor református lelkipásztor, esperes.
Képek
-
A falu madártávlatból -
Emlékmű, iskola -
Emlékmű -
A meggyilkoltak emléktáblája
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
További információk
Könyvek
- Benkő Levente: Szárazajta, 2., bőv. kiadás, Barót: Tortoma könyvkiadó, 2011 ISBN 9786069227978
- Mihály Gábor: Monológ a múltról, Sepsiszentgyörgy: Charta, 2007 ISBN 9789738326316
Internet
- Szárazajta, 1944. szeptember 26. (magyarul)
Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}