Bardoc

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Bardoc (Brăduț, Bardotz)
Bardoci községháza
Bardoc címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Bardoc
Rang	községközpont
Irányítószám	527055
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	64050
Népesség
Népesség	825 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	854 (2011)[1]
Népsűrűség	4,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	505 m
Terület	169,73 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 08′, k. h. 25° 37′46.133333333333, 25.61666666666746.133333°N 25.616667°EKoordináták: é. sz. 46° 08′, k. h. 25° 37′46.133333333333, 25.61666666666746.133333°N 25.616667°E
<mapframe>: A(z) „zoom” attribútum értéke érvénytelen
Sablon Wikidata Segítség

Bardoc (románul Brăduț, németül Bardotz), egyes forrásokban Bardóc^[2] falu és községközpont Romániában, Kovászna megye északnyugati sarkában.

A Keleti-Kárpátokban, a Persányi-hegység, a Baróti-hegység és a Dél-Hargita által közrezárt Baróti-medence északi szegletében található. 503 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik a Kormos-patak völgyében, a patak bal partján, az Egres és a Kormos-patakok összefolyásánál. A település közelében legmagasabb pont a Tortoma-tető (701 m).

Székelyudvarhelytől (50 km) délkeletre, Sepsiszentgyörgytől (54 km) északnyugatra, Brassótól (60 km) északra található. Legközelebbi város: Barót (7 km).^[3]

A községet Bardoc mellett még három falu alkotja: Erdőfüle (1,5 km), Olasztelek (3,5 km) és Székelyszáldobos (1,5 km). Bardoc a térségben is központi szerepet tölt be, ugyanis innen érhető le a község összes települése.

• Az olaszteleki Daniel-kastély: a Daniel család kastélya 1609 körül épült
• Az erdőfülei Boda-udvarház 1713-ban épült
• Erdőfüle északkeleti dombján, a Fok alatt nárciszrét található
• Erdőfüle büszkélkedhet Erdővidék leggazdagabb kopjafás temetőjével
• Kuvaszó turisztikai övezet:
  • Az egykori Dobó falu templomának és kápolnájának romjai a 14., 15. századból
  • Ceausescu-vadászvilla: a Kovácsok patak mentén van az 1980-as években épült
  • Kuvaszó patak völgyében található egy 4 m magas vízesés
  • Magyarhermány felé van a Kuvaszótöve nevű helyen kis tavasbarlang

A község területét több mint 8500 hektárnyi erdő borítja. A lomblevelű erdők uralkodó faja a régióban a bükk. Az egykor összefüggő övezetet alkotó tölgyerdőknek ma már csak foltjaik maradtak meg. Ennek ellenére Erdővidéken itt található a legnagyobb erdőterület.^[4]

A községnek számottevő természeti értékei és altalajkincsei vannak. Jelentős értéket képviselnek a vadállományban gazdag, kiterjedt erdőségek, a hegyi legelők és kaszálók, a halban gazdag alhavasi vízfolyások, a nagy hozamú borvízforrások és a hasznosítható ásványkincsek: lignit, vaskő, bentonit, diatomit, féldrágakövek, épületkő, kavics, homok.

A lakosság megélhetését, valamint a község gazdaságát az erdőkitermelés, fűrészárugyártás, állattenyésztés és kereskedelem biztosítja.^[5]

A települést 1332-ben Bandachfolua, majd 1333-ban villa Bardach néven említik először a pápai tizedjegyzékben később, bár kiejtésében felvette a mai alakját, de írásmódjában gyakran változott (pl. Bardócz).

Nevének eredete pontosan nem ismert. Egyes teóriák szerint egy hasonló nevű székely őstől származhat a név, másik szerint a magyarok előtt a vidéken élő bolgár–szláv törzsek nyomán maradhatott fenn. Benkő József a párductól eredezteti a falu nevét, ugyanis az ősi székelyek párducnak nevezték az itt őshonos hiúzt. Hivatalos neve jelenleg a román Brăduț megnevezés melynek jelentése fenyőcske. Magyarul kiejtésben és írásmódban egyaránt a Bardoc és az ékezetes Bardóc formák is használatban vannak. A népi szájhagyományokban előfordul a Nagybardoc helynévalak is.

1602. augusztus 11-én Básta György császári főgenerális íratta össze és eskette fel az udvarhelyszéki székelyeket Rudolf magyar király hűségére.

Ez alkalommal Bardocról a következők neveit jegyezték fel: Z.Kopasz János, Z.Gáspár Bálint, Z.Sugár Pál, Z.Szocs Antal. Z=Zabad, t.i. szabad székely

A falunak már a 14. század elején is volt temploma, melyet 1760-ban a reformátusok újjáépítettek, majd 1803-ban, 1861-ben és 1891-ben megújítottak. Tornya 1702-ből való.

A toronyban található nagyharang és a kisharang szintén 1937-ből való.

A templomban kőből faragott Úrasztala van, valószínűleg a 18. század végén készült. A szószék feletti korona és az újrafestett padok nagy része a régi templomból való.

Az 1635-ben az I. Rákóczi György által alapított és 1876-ig fennállt Bardoc fiúszék névadó települése és központja volt.

1910-ben 883 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

2011-ben 864 lakosából 854 magyar, 4 román volt, 6 fő pedig nemzetiségéről nem nyilatkozott.^[6]

Bardocon a sport egyet jelent a focival. A községközpontban a labdarúgás alapkövét 1941-ben Sápi Elemér igazgató-tanító tette le, amikor Bardocra helyezték, ő hozta a községbe a labdarúgás szeretetét, és az első bőrlabdát is, ami valódi ritkaságnak számított. A labdarúgás szárnybontogatásába sajnos beleszólt a második világháború, emiatt 1944-1951 között nem volt labdarúgás Bardocon. 1952-ben, id. Zajzon Sándor szervezőmunkájának köszönhetően megszületett az első igazi csapat, melynek tagjai vasárnaponként szórakozásból fociztak, de nem volt felszerelésük. Az első barátságos mérkőzésről 1952-ben tesznek említést, amikor Bardoc csapata Magyarhermánnyal játszott. 1964-ben a csapat felvette a „Tátra” nevet, és egyesült az erdőfülei csapattal, ezeket az éveket az új öltözõ folyosóján kiállított képek örökítik meg. Az 1987–88-as idényben a csapatnak sikerül feljutnia a megyei II.-ből a megyei I. osztályba, ennek az osztálynak ma is oszlopos tagja. 1994-ben a csapat nevet cserélt, és felvette akkori fő támogatója, Lőrincz Zsigmond tulajdonában levő, kovásznai Prima fagyigyár nevét, így lett a csapat neve Bardoci Prima.

„Nem az számít, hogy nyerünk vagy éppen veszítünk, még az sem fontos, hogy jók vagyunk-e. Egyedül az számít, hogy játszunk-e.” – áll azon a márvány emléktáblán, amit a bardoci labdarúgás hatvan éves fennállásának tiszteletére állítottak 2014-ben.^[7]

A Dél-Hargita kiváló vadászterület, a pisztrángban gazdag Kormos vize a horgászok eldorádója.

A falu három irányból közelíthető meg, Székelyszáldobos irányából a 41-es községi úton Olasztelekről és Erdőfüléből a 42-es községi úton.

2013-ban befejeződött a víz- és csatornahálózat teljes körű kiépítése a falu határában korszerű szennyvíztisztító telep létesült.

Ami a villany-, telefon- és internethálózatot illeti: a falu a legmodernebb rendszerekkel büszkélkedhet.

A hulladékbegyűjtés hetente (szerdán) történik. A faluban három szelektív hulladékgyűjtőpont is található.

• 1740-ben Benkő József református lelkész, történész, flórakutató, nyelvész
• 1803-ban Cserey Ignác honvéd ezredes
• 1905-ben Gáspár Samu református lelkész, költő^[8][9]
• 1964-ben Lőrincz Zsigmond Kovászna volt polgármestere

• Geszt, Magyarország
• Prilly, Svájc