Ebből az alkalomból elmélyülünk a Köpec izgalmas világában, amely téma felkeltette a kutatók, szakemberek és a nagyközönség figyelmét. A Köpec az évek során tanulmányozás és vita tárgya volt, széles körű érdeklődést vált ki a társadalomban és a tudományos életben egyaránt. A kezdetektől a mai hatásig a Köpec az elmélkedés és elemzés forrása volt, számos elméletet és megközelítést generált. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg a Köpec sokrétű aspektusát, és a történelmi fejlődésétől a különböző kontextusokban betöltött következményeiig mindennel foglalkozunk. Multidiszciplináris megközelítéssel igyekszünk megvilágítani ezt a ma oly izgalmas és aktuális témát.
Köpec (Căpeni) | |
![]() | |
Köpec | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Rang | falu |
Községközpont | Barót |
Irányítószám | 525103 |
SIRUTA-kód | 63483 |
Népesség | |
Népesség | 845 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 929 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Köpec témájú médiaállományokat. | |
Köpec (románul Căpeni) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Köpecen számos rendezvényt szerveznek, például kamionos találkozó, falu napok. Bányászfaluként kezdte és egy elég nagy népességel rendelkező falu lett.
Székelyudvarhelytől 35 km-re délkeletre, Sepsiszentgyörgytől 25 km-re, Brassótól 40 km-re, Barót központjától 4 km-re délre, az Oltba ömlő Köpec-patak mellett fekszik.
1459-ben Kepecz néven említik. A mai falu a 17. században Kis- és Nagyköpec egyesüléséből keletkezett. Az egykori Kisköpec helyén ma is találhatók romtöredékek. Egykori kápolnája a Varjúvár nevű magaslaton állott, ahol egykor a Varjúvár nevű kora középkori erőd is volt, eredete, sorsa ismeretlen, nyoma alig maradt. Határában a Csemeréte nevű helyen volt 1661-ben a csemeréti-csata, ahol Barcsay Gáspár serege legyőzte a meghódolni nem akaró háromszéki székelyeket. 1848. december 9-én a köpeci híd közelében ütköztek meg a székelyek a császári csapatokkal, a falut elfoglaló Heydte tábornok éjszaka felgyújtatta azt, a menekülők közül sokakat lekaszaboltak. Innen származik a mondás: Baj van Köpecen. December 13-án a székelyek ellentámadása a Keresztútnál győzelemmel végződött. 1887-ben a csata helyén levő tömegsírnál fejfát állítottak. 1901-ben a falu piacára emlékoszlop került. A keresztúti csata helyén 1970-ben állították fel a törött kardot ábrázoló emlékművet.
1944-ben a román Maniu-gárdisták pusztítottak itt.
A falu határában 1872 és 1967 között lignitbánya működött.
1910-ben 1299 lakosából 1286 magyar, 7 román, 3 német, 3 szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1213 lakosából 1190 magyar, 22 román, 1 német volt.
A falu túlnyomó része a református felekezethez tartozik.