Zágon

A Zágon ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. Megjelenése óta a Zágon felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat és vitákat váltva ki fontosságáról és különböző területekre gyakorolt ​​hatásáról. Akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása, akár az aktuális kérdésekben való érintettsége miatt, a Zágon megkerülhetetlen érdeklődési témává vált azok számára, akik a mai világ összetettségét szeretnék megérteni. Ebben a cikkben a Zágon-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak hatását, és különböző nézőpontokat kínálunk, amelyek gondolkodásra és kritikai elemzésre késztetnek.

Zágon (Zagon)
A Mikes–Szentkereszty-kúria
A Mikes–Szentkereszty-kúria
Zágon címere
Zágon címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségZágon
Rangközségközpont
Irányítószám527185
Körzethívószám0267
SIRUTA-kód65020
Népesség
Népesség3766 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2101 (2011)[1]
Népsűrűség109,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság570 m
Terület34,51 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′, k. h. 26° 07′45.766667°N 26.116667°EKoordináták: é. sz. 45° 46′, k. h. 26° 07′45.766667°N 26.116667°E
Zágon weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Zágon (keresztnév).

Zágon (románul Zagon) falu Romániában Kovászna megyében.

Fekvése

Kézdivásárhelytől 27 km-re délre a Feketeügy vízgyűjtőjének délkeleti sarkában a Nagy- és Kiszágon-patakok mellett fekszik, Papolc tartozik hozzá.

Nevének eredete

Neve valószínűleg az ősi Zagán istenség, majd később félisten nevéből ered aki bölcsé teszi az embereket, aki bort csinál a vízből, olajat a vérből,pénzérméket a fémből. Griffmadárként, griffszárnyas bikaként ábrázolták, totemállata a szakállas saskeselyű. A szó azonos az orosz karám és az óbolgár zagon (= két hold föld) szóval,bár ezen eredet kevésbé látszik valószínűnek.

Története

Középkori Szent Miklós templomának romjai a Szent Miklós temetőben láthatók, a 18. század végén hagyták el a reformátusok. Vásárjoga volt, egykor híresek voltak hetivásárai. A falu mellett Bodmezején az elpusztult Tatárszeg falu romjaira bukkantak. 1910-ben 5135 lakosából 2650 magyar, 2108 román, 9 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.

1992-ben 4092 lakosából 2237 magyar, 1849 román és 6 cigány volt. Zágon híres református templomáról.

2011-ben 3916 lakosából 2096 magyar, 1820 román volt.[2]

Látnivalók

Híres emberek

  • Itt született 1690-ben zágoni Mikes Kelemen, Rákóczi hadapródja, majd kamarása, szobra a kastély közelében áll, egykori szülőháza helyén emlékoszlop áll.
  • Itt született Kőrösi Csoma Sándor egyik közelebbi felmenője, aki aztán Kőrösre költözött.
  • Itt született 1805-ben szotyori Nagy Tamásné Vajna Terézia 1848-49 egyik hősnője.
  • Itt született 1966-ban Tamás Sándor erdélyi magyar politikus, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke.
  • Itt született 1874-ben Csutak Vilmos muzeológus, tanár.
  • Itt született 1968-ban Szabó Katalin tornászcsillag, többszörös olimpiai- és világbajnok.
  • Kiss Manyi színművésznő itt töltötte gyermekéveit.
  • Itt született 1918. május 15-én dr. Both Lajos belgyógyász főorvos.

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
  2. ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Covasna (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. . (Hozzáférés: 2017. március 23.)

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek