A Ikafalva már régóta érdeklődés és vita tárgya. Jelentősége abban rejlik, hogy milyen hatással van a mindennapi élet különböző területeire. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ikafalva jelentését, történetét, jelenlegi relevanciáját és jövőbeli előrejelzéseit. Ezenkívül elemezzük, hogy a Ikafalva hogyan hat a társadalom különböző szektoraira, és hogyan fejlődött az idők során. Kritikus és objektív perspektívával ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Ikafalva-ről és a mai világra gyakorolt hatásáról.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ikafalva (Icafalău) | |
![]() | |
Ikavára | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Csernáton |
Rang | falu |
Községközpont | Csernáton |
Irányítószám | 527072 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64229 |
Népesség | |
Népesség | 244 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 277 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 635 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ikafalva témájú médiaállományokat. | |
Ikafalva (románul Icafalău) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Csernátonhoz tartozik.
A szó valószínűleg a török-mongol nyelvből származik (talán Kun): ika = nagy. Tehát szó szerint azt jelenti: "nagy falu".
Kézdivásárhelytől 8 km-re nyugatra a Bodoki-hegység keleti oldalán a Sajgó-patak mellett fekszik.
A települést 1334-ben Ika néven említik először. Az Ika és a Csernáton patak találkozásánál keskeny fennsíkon állnak Ika várának romjai, keleti tornya kb. 10 m magasságban áll. Építéséről és pusztulásáról nincsenek adatok. Régi temploma a Paphegyen áll, 13. századi eredetű. Egykor fal vette körül, ma elhagyottan omladozik. 1875 körül bontották le, amikor az új református templomot építették. A Lukács Péter-ház 18. századi. 1910-ben 630, 1992-ben 306 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.