A Zalánpatak olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Fontossága és relevanciája a mindennapi életben és a szakmai területen egyaránt érdemes elemzésre és elmélkedésre. A történelem során a Zalánpatak viták és viták tárgya volt, és a társadalom szükségleteinek és igényeinek megfelelően fejlődött. Ebben a cikkben a Zalánpatak különböző aspektusait tárjuk fel, az eredetétől a mai hatásig, valamint elemezzük hatását különböző területeken, például a politika, a gazdaság, a kultúra és a technológia területén.
Zalánpatak (Valea Zălanului) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Málnás |
Rang | falu |
Községközpont | Málnás |
Irányítószám | 527119 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64559 |
Népesség | |
Népesség | 110 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 134 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 675 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Zalánpatak weboldala | |
![]() | |
Zalánpatak (románul Valea Zălanului, korábban Glaserei, németül Zalaner Glashütte) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északra, a 12-es országos főúttól 12 km-re nyugatra, a Baróti-hegység belsejében az Iván- és Tekse-pataka mellett fekszik.
Az 1680-as években a korábban Egyedmezejének nevezett helyen gr. Kálnoky Sámuel egy üveghutát (üvegcsűrt) épített Zalán falu erdőbirtokán, melyet zaláni üvegcsűrnek (németül Zalaner Glashüttenek) is neveztek.
Római katolikus temploma 1863-ban épült a Kisboldogasszony tiszteletére. Határában számos ásványvízforrás buzog fel.
1910-ben 344, 1992-ben 189, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 149 lakosa közül 146 fő (98%) magyar volt.
2010-ben Zalánpatakon birtokot alakított ki Károly walesi herceg, ahol minden évben eltölt néhány napot.