Böhm Vilmos
| Böhm Vilmos | |
 | |
| Magyarország honvédelmi minisztere | |
| Hivatali idő 1919. január 18. – március 21. | |
| Előd | Festetics Sándor |
| Utód | Pogány József |
| Született | 1880. január 6. Budapest |
| Elhunyt | 1949. október 28. (69 évesen) Stockholm |
| Párt | Magyarországi Szociáldemokrata Párt |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Böhm Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Böhm Vilmos (helytelenül Bőhm), (Budapest, 1880. január 20. – Stockholm, 1949. október 28.) magyar szociáldemokrata politikus, hadügyi államtitkár (1918–1919), hadügyminiszter és hadügyi népbiztos (1919).
Életpályája
Böhm Lipót és Rosenzweig Rozália gyermekeként született, zsidó származású volt. Érettségizett és műszerész szakképesítést szerzett. Németül beszélt. Az 1900-as években műszaki hivatalnokként dolgozott. 1905. december 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a szintén izraelita vallású Steiner Máriával, Steiner Ignác és Schwarz Franciska lányával. Böhm ekkoriban az István út 42. szám alatt lakott.
Ifjúmunkásként kapcsolódott be a munkásmozgalomba, majd a Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének („vasasszakszervezet”) titkára lett. 1911-ben beválasztották a Szakszervezeti Tanácsba. 1913 októberében, a XX. pártgyűlésen beválasztották az MSZDP vezetőségébe. Az MSZDP centrumához tartozott. Az első világháború idején főhadnagyi rendfokozatot ért el. 1918-ban az általános sztrájk idején letartóztatták.
Aktívan részt vett az 1918. évi őszirózsás forradalomban, majd 1919 januárjában a Berinkey-kormány hadügyminisztere lett, államtitkárként maga mellé véve a háború hősét, Stromfeld Aurélt. Nevezetes a Szatmáron, a székely katonák előtt elmondott beszéde, melyben így foglalt állást: „Szét akarják darabolni Magyarországot. (…) Figyelmeztetem azokat, akik Párizsban a békéről tanácskoznak, hogy (…) Magyarország feldarabolása azt jelenti, hogy (…) elveszik a megélhetésünket, és akkor már nincs mit veszítenünk, és már csak az élet és halál kérdése marad meg számunkra” (közli: Népszava, 1919. március 4-ei száma). Az őszirózsás forradalom túlzott pacifizmusától 1919 márciusára tehát eljutott a haza fegyveres védelmének gondolatáig.
Szociáldemokrata részről részt vett a KMP-vel a pártegyesítésről folytatott tárgyaláson. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg szociális népbiztosa, majd hadügyi népbiztos, a „Tiszántúli Vörös Hadsereg” főparancsnoka, majd a Vörös Hadsereg főparancsnoka. 1919 májusában lemondott, de ezt nem fogadták el. A politikai vezetésnek viszont a tagja maradt. 1919 júliusában bécsi követ volt. 1919. július 23-án Böhm Vilmos magyar követként Bécsbe érkezik és a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetőségének megbízásából megegyezik az antantmissziókkal a tanácskormány eltávolításáról. A magyar Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült, és az emigráns szociáldemokraták egyik csoportjának („Világosság-csoport”) vezéralakja lett, Kunfi Zsigmond és Garbai Sándor mellett.
1920 után Bécsben maradt, bekapcsolódva a nemzetközi szociáldemokrata mozgalom munkájába is. 1934-től Csehszlovákiában, majd 1938-tól Svédországban élt. Csak 1945. december 30-án tért haza. Politikai vereségként élte meg, hogy 1945 után nem az oktobrista elvekhez tértek vissza – külön sérelmezte, hogy nem Károlyi Mihály lett az új köztársaság elnöke – , hanem a koalíciós korszak egyre inkább látszatdemokráciává, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által irányított háttéralkuk korszakává vált.
1946. május 1-jétől ismét Svédországban dolgozott, a magyar követség vezetője lett, 1948. január 31-től akkreditálva Norvégiában és Dániában június 29-ig. Az MSZDP és az MKP egyesülése után lemondott tisztéről és 1948-tól ismét mint emigráns élt Stockholmban. 1949. június 3-án megfosztották magyar állampolgárságától, és még ugyanebben az évben, október 28-án elhunyt. Magyarországon meg sem emlékeztek a haláláról.
Főbb művei
- Két forradalom tüzében. München, 1923, Bp., 1946
- Másodszor emigrációban. Progresszió Kiadó, Bp., 1990
- Böhm Vilmos válogatott politikai levelei, 1914-1949 (szerk.: Szabó Éva - Szűcs László). Napvilág Kiadó, Bp., 1997
Jegyzetek
- ↑ Böhm Vilmos (holocaustmagyarorszagon.hu)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 1524/1905. folyószáma alatt.
- ↑ http://asztivaniskola.lapunk.hu/tarhely/asztivaniskola/dokumentumok/a_magyar_tanacskoztarsasag.pdf
- ↑ Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 116. o. arch Hozzáférés: 2019. május 2.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szűcs László: Böhm Vilmos politikai pályája. = Szabó Éva - Szűcs László (szerk.): Böhm Vilmos válogatott politikai levelei, 1914-1949. Bp.: Napvilág Kiadó. 1997.
- ↑ Gecsényi: Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos (szerk): Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990. Budapest: MTA Történettudományi Intézet. 2015. 150. o. = Magyar történelmi emlékek, ISBN 978-963-416-007-6
További információk
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Böhm Vilmos témában.
| Osztrák és magyar politikusok az első világháború kezdetétől a trianoni békeszerződésig | ||
|---|---|---|
| Az OMM külügyminiszterei |
| .svg){kind=small} |
| Az OMM hadügyminiszterei |
| |
| Magyar miniszterelnökök |
| |
| Magyar honvédelmi miniszterek |
| |
| Magyar államfők |
| |
| Politikusok | ||
| Tanácsköztársaság | ||
| Magyarország honvédelmi miniszterei | |
|---|---|
| Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt |
|
| Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt |
|
| Az I. Magyar Köztársaság alatt |
|
| A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt | |
| Ellenforradalmi kormányok alatt | |
| A Horthy-korszakban |
|
| A nyilas uralom alatt |
|
| Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején |
|
| A Rákosi-korszakban |
|
| Az 1956-os forradalom alatt |
|
| A Kádár-korszakban |
|
| A rendszerváltás után |
|
| Nemzetközi katalógusok |
|---|