David Lloyd George

Ebben a cikkben a David Lloyd George-et tág és részletes perspektívából tárgyaljuk, hogy az olvasó teljes képet kapjon erről a témáról/személyről/dátumról. A David Lloyd George-hez kapcsolódó különféle szempontokat megvizsgáljuk, azzal a céllal, hogy releváns és naprakész információkat nyújtsunk róla. Hasonlóképpen elemezni fogjuk annak következményeit, hatásait és következményeit azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk a David Lloyd George-ről. Az írás során különböző megközelítésekre és nézőpontokra hivatkozunk, azzal a céllal, hogy minél teljesebb és változatosabb panorámát építsünk a David Lloyd George-ről.

David Lloyd George
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
1916. december 6.. – 1922. október 19.
ElődHerbert Asquith
UtódBonar Law

Született1863. január 17.[1][2][3][4][5]
Manchester, Anglia
Elhunyt1945. március 26. (82 évesen)[6][1][2][3][4]
Ty Newydd, Wales
Sírhelygrave of David Lloyd George
PártLiberális Párt

SzüleiElizabeth Lloyd
William George
Házastársa
  • Margaret Lloyd George (1888. január 1. – 1941. január 20., házastárs halála, 1)
  • Frances Lloyd George, Countess Lloyd-George (1943. október 23. – 1945. március 26., a személy halála, 2)
Gyermekei
  • Gwilym Lloyd George, 1st Viscount Tenby
  • Megan Lloyd George
  • Richard Lloyd George, 2nd Earl Lloyd-George of Dwyfor
  • Mair Eluned Lloyd George
  • Olwen Elizabeth Lloyd George
  • Jennifer Mary Stevenson
Foglalkozásügyvéd, politikus
Halál okaagydaganat
Vallásbaptista egyház

Díjak

David Lloyd George aláírása
David Lloyd George aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz David Lloyd George témájú médiaállományokat.

David Lloyd George (Manchester, 1863. január 17.Ty Newydd, 1945. március 26.) brit államférfi, aki az első világháború és a háború utáni rendezés során 19161922 között liberális párti miniszterelnökként vezette Nagy-Britanniát és a Brit Birodalmat. A versailles-i békeszerződést az Egyesült Királyság képviseletében ő írta alá. 1922-es bukásának közvetlen oka a Chanak krízis volt.

Élete

David Lloyd George 1863. január 17-én született Manchesterben. Édesapja tanárként kereste kenyerét. Apja korai halálát követően David az édesanyjával Walesbe költözött, ahol életre szóló walesi hazafi vált belőle.

Tanulmányai befejezte után ügyvédi képesítést szerzett, majd 1890-ben Caernarvon liberális, parlamenti képviselőjévé választották. Ezt a posztot 1945-ig látta el. Gyors ismertségre tett szert radikalizmusa és a búr háború ellen tanúsított magatartása miatt. 1905-ben Sir Henry Campbell-Bannerman miniszterelnök kinevezte Lloyd George-ot a kereskedelmi minisztérium élére. 1908-ban pedig Herbert Asquith kormányának pénzügyminisztere lett. Lloyd George 1909-es költségvetését a nép költségvetésének nevezték, mivel a társadalombiztosítást támogatta volna. A Lordok Háza azonban ezt a kezdeményezését elutasította. Ez közvetlenül azt eredményezte, hogy az 1911-es parlamenti törvény következtében a lordok elveszítették vétójogukat.

Lloyd George az első világháború első éveiben a pénzügyminiszteri posztját megőrizte. 1915-ben Asquith háborús koalíciós kormányának lőszerellátásáért felelős minisztere lett. 1916 júliusában hadügyminiszterré nevezték ki. Ennek ellenére egyre kritikusabb hangot ütött meg Asquithszal szemben. 1916 decemberében konzervatív és munkáspárti támogatással Asquith helyére kinevezték miniszterelnöknek.

A háború utolsó két évében neki köszönhetően bevezették a Brit Királyi Haditengerészetben a konvojok használatát és egyesítették a szövetséges hadsereg parancsnokságát a francia Ferdinand Foch marsall vezetése alatt. A háború sikeres befejezése után Lloyd George-ot bizták meg Nagy-Britannia képviseletével a párizsi békekonferencián, mely megalkotta a versailles-i békeszerződést. A magyarságot érő igazságtalanságok ellen több ízben felszólalt és az etnikai alapon való felosztás híve volt. Ebben az olasz miniszterelnök Francesco Saverio Nitti támogatta. Ezekről a következőket nyilatkozta:

Soha nem lesz béke Délkelet-Európában‚ ha a most létrejövő kis államok mindegyikének jelentős magyar lakossága lesz. Ezért én a béke vezérelvének azt venném, hogy amennyire emberileg lehetséges, a különböző népfajok kapják meg saját hazájukat, és hogy ez az emberi szempont előzzön meg minden stratégiai, gazdasági vagy közlekedési meggondolást, melyek rendszerint más módon is megoldhatók. Nem lesz béke Közép-Európában‚ ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek (Romániának) mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását.

Végül azonban az erős ellenállás miatt feladta ezen álláspontját és helyette George Nathaniel Curzon folytatta a tárgyalásokat, amelyek a trianoni békeszerződéshez vezettek. Miniszterelnöki pozícióját megőrizte, de ekkor már függött a konzervatívok támogatásától. 1921-ben biztosította az egyezményt, mely az Ír Szabadállam kikiáltásáról született. 1922 nyarán belekeveredett a lovagi címek adományozása körül kialakuló botrányba. Októberben kiléptek a koalícióból a törökországi brit külpolitika miatt. Ekkor Lloyd George lemondott miniszterelnöki pozíciójáról.

Bár parlamenti képviselő maradt korábbi politikai befolyását elveszítette. 1944 Dwyfor earljévé választották. 1945 március 26-án hunyt el a walesi Ty Newyddben.

Jegyzetek

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ллойд Джордж Дэвид, 2015. szeptember 27.

Források

További információk