Drasche-Lázár Alfréd

A mai világban a Drasche-Lázár Alfréd egyre fontosabbá vált a társadalom különböző területein. Mind a munkahelyi, mind a személyes világban a Drasche-Lázár Alfréd jelentős hatást váltott ki, változásokat és átalakulásokat generált a környezetünkkel való interakcióban. Megjelenése óta a Drasche-Lázár Alfréd egy előtte és egy utána volt a különböző problémák és kihívások kezelésében, és világszerte emberek millióinak mindennapi életének alapvető elemévé vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Drasche-Lázár Alfréd milyen alapvető szerepet játszik életünkben, elemezve a mindennapi szempontokra és általában a társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Drasche-Lázár Alfréd
Született1875. június 15.[1]
Dorog
Elhunyt1949. augusztus 28. (74 évesen)[1]
Mayerhofen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségemagyar nagykövet Franciaországban (1920–1920)
A Wikimédia Commons tartalmaz Drasche-Lázár Alfréd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Drasche-Lázár Alfréd közvetlenül a trianoni békeszerződés aláírási eseménye előtt, Nagy Trianon kastély, Versailles, Párizs, Franciaország, 1920. június 4.

Thordai Drasche-Lázár Alfréd Artúr Béla (Dorog, 1875. június 15. – Meyerhofen, 1949. augusztus 28.) diplomata, politikus, író, a trianoni békeszerződés egyik aláírója magyar részről.

Élete és politikai karrierje

Flamand nagyiparos családból származik. 1900-tól mint miniszterelnökségi fogalmazó dolgozott. 1904-ben gazdag nyelvtudása révén a Külügyminisztériumban diplomatavizsgát tett. Több évnyi pénzügyminisztériumi, majd miniszterelnökségi munka után, 1913-tól miniszteri tanácsosként megkapta a Miniszterelnökség elnöki osztályának vezetését, 1914-től pedig a sajtóirodát is hatáskörébe vonták, ami a korban egyet jelentettet a főcenzori tisztséggel.

1920 júniusában a trianoni békeszerződés elfogadhatatlansága miatt lemondott békedelegáció helyett, Benárd Ágost társaságában őt jelölték ki rendkívüli követnek és megbízott miniszternek az aláírásra. Június 3-án érkeztek meg versailles-i szállásukra és június 4-én, egy mindössze negyedórás ceremónia után, délután fél ötkor, Benárd után – aki állva írt alá – másodikként az asztalhoz ülve látta el kézjegyével a dokumentumot.[2] Vállalva mindennek politikai felelősségét, egészen 1922-ig folytatta diplomáciai karrierjét. 1930-tól az IBUSZ elnöke, 1932-től a budapesti lapok szindikátusának igazgatója volt.[3]

Írói munkássága

Drasche-Lázár íróként 1906-tól tárcáival több országos lapban is feltűnt (például Magyar Hírlap, Pester Lloyd stb.), és már 1917-ben nagyobb sikereket ért el Tűzpróba című regényével, amely a Lux-filmgyár kezdeményezésére 1918-ban filmvászonra is került. Több színművet is írt, amelyeket nagy sikerrel játszottak a budapesti és pozsonyi színházak. Egyebek mellett operettszöveget is írt Zágon István társaságában, Ángyán Béla zenéjére a Délibáb hercege címmel.

Sokszor az irodalmi kritika kereszttüzébe került, anekdotikus és gyakran túlbonyolított cselekményű írásai nem nyerték meg sem a szakma, sem a szélesebb közönség tetszését. Amyr című regénye egyenesen kudarc volt, Illés Endre, a Nyugatban 1930-ban Apró bírálatok címmel írt korántsem hízelgő kritikát a regényről. A Tölgyes Ádám névre hallgató íróról szóló történet Illés szerint „naiv bonyolultságában zavarosan átlátszó történet”, majd hozzáteszi: „semmi, semmi élet nincs ebben az Amyrban. S még ennél is kevesebb irodalom”. A regény hűvös fogadtatása miatt Drasche-Lázár egyre ritkábban jelentkezett műveivel. 1944-ben Meyerhofenbe (Ausztria) emigrált, ahol 1949. augusztus 28-án érte a halál.

Művei

  • A nő és a kígyó és egyéb elbeszélések; Rózsavölgyi, Bp., 1913
  • Enyém vagy! Regény; Franklin, Bp., 1917
  • Tűzpróba (Franklin Társulat, 1917)
  • Az az átkozott pénz (regény, Bp., 1917)
  • Boldogság (színmű, Bp., 1918)
  • Egymás közt (regény, Bp., 1918)
  • A kutyabőr s egyéb történetek; Lampel, Bp., 1918 (Magyar könyvtár)
  • Éva kis keze. Regény; Franklin, Bp., 1919
  • Tűzkereszt. Regény. A "Tűzpróba" folytatása; Franklin, Bp., 1919
  • Tűzpróba. Színmű; Lampel, Bp., 1920 (Fővárosi színházak műsora)
  • Cicisbeo. Regény; Franklin, Bp., 1921
  • Quatrocento. Költemény egy felvonásban; Franklin, Bp., 1921
  • Tied az élet!. Regény; Franklin, Bp., 1922
  • Marianne öröke. Regény; Franklin, Bp., 1923
  • Dorilas. Tizenhárom mese nagyok számára; Franklin, Bp., 1924
  • Azaldár. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Egyetemes regénytár)
  • Tegnap és ma (regény, Bp., 1926)
  • Füst, illat és szerelem; Tolnai, Bp., 1927 (Tolnai regénytára)
  • 2222 (regény, Bp., Athenaeum, 1928)
  • A titokzatos vendégek. Regény, 1-2.; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára)
  • Kicsiny a világ és egyéb elbeszélések; Glória, Bp., 1929? (Értékes könyvek)
  • Rózsa Mária és egyéb elbeszélések; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára)
  • Amyr (regény, Bp. 1930)
  • Az egyenes út (regény, Bp., 1933)
  • A délibáb hercege (operettszöveg, társszerző Zágon István és Ángyán Béla)

Filmek

  • Tűzpróba (saját regényének adaptációja, Lux filmgyár, 1918)

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03537.htm, Drasche Lázár Alfréd, 2017. október 9.
  2. ↑ Kovács Lajos: Megkésve (és) felejtésre ítélve Drasche-Lázár Alfréd, a romantika megcsalt unokája Archiválva 2016. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, jamk.hu
  3. ↑ Vizi László Tamás: Egy elfeledett magyar diplomata, Drasche-Lázár Alfréd, kgk.sze.hu

További információk