Vavro Šrobár

A mai világban a Vavro Šrobár olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette a társadalom különböző területein. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Vavro Šrobár napjainkban nagyon fontos témává vált. A technológia fejlődésével és a társadalom állandó változásaival döntő fontosságú annak megértése és elemzése, hogy a Vavro Šrobár hogyan befolyásolja életünket. Ebben a cikkben a Vavro Šrobár különböző aspektusait és világunkra gyakorolt ​​hatását fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a mai relevanciáig.

Vavrinec Ján Šrobár
Született1867. augusztus 9.[1][2][3][4][5]
Liszkófalu
Elhunyt1950. december 6. (83 évesen)[1][2][3][5]
Olomouc
SírhelyPozsony
Párt
  • Republican Party of Agricultural and Smallholder People
  • Democratic Party
  • Freedom Party
HázastársaAloisie Klicperová
Foglalkozás
Iskolái
  • Károly Egyetem
  • First Faculty of Medicine, Charles University[4]
  • Ján Francisci-Rimavský Gymnasium
DíjakTomáš Garrigue Masaryk-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Vavrinec Ján Šrobár témájú médiaállományokat.

Vavro (Vavrinec Ján) Šrobár (Liszkófalu, 1867. augusztus 9. – Olomouc, 1950. december 6.) orvos, író, a szlovák nemzeti mozgalom harcosa, csehszlovák miniszter.

Élete

1906 végén a rózsahegyi bíróságon magyarellenes izgatásért Hlinkával és más Szlovák Nemzeti Párt tagokkal együtt egy év fogházra ítélték.

1918-ban a Csehszlovák Nemzeti Bizottság egyik alapítója.

1919 januárjában a város elfoglalása után átvette Pozsony irányítását. 1919. január 8-án a Szlovákia irányításával megbízott teljhatalmú miniszterként feloszlatta az 1918. október 30. után létrejött szlovák nemzeti tanácsokat. 1919. március 25-én miniszteri minőségében a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia "területén" rendkívüli állapotot hirdetett ki.

1935-től professzor lett.

A szovjet felszabadítás után az első csehszlovák kormány pénzügyminisztere lett. Az 1946-ban alakult Szabadságpárt első elnökévé választották. 1948-ban belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba.

A Matica slovenská tagja volt. A pozsonyi Szent András temetőben nyugszik.

Elismerései

Emlékezete

  • Emléktáblája
    Emléktáblája
  • Sírja
    Sírja

Művei

  • 1890 Dedinské rozprávky. Trnava.
  • 1898 Naše snahy. Hlas 1898
  • 1900 Maďarizácia. Hlas 1900
  • 1901 O československej vzájomnosti. Prúdy 1901
  • 1902 Vzájomnosť československá. Hlas 1902
  • 1909 Ľudová zdravoveda. Martin.
  • 1913 Viera a veda. Prúdy 1913
  • 1919 Vláda ľudu v demokracii.
  • 1920 Boj o nový život. Ružomberok.
  • 1922 Pamäti z vojny a väzenia. Praha.
  • 1928 Osvobodené Slovensko. Praha.
  • 1946 Z môjho života. Praha.

Jegyzetek

  1. ↑ a b https://www.biolex.ios-regensburg.de/BioLexViewview.php?ID=1676
  2. ↑ a b Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  3. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  4. ↑ a b Studenti pražských univerzit 1882–1945. Students of the Universities of Prague 1882–1945
  5. ↑ a b Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia . Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999

További információk

Ez a politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Ez a szlovák személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!