Szlovákok

Szlovákok
Anton Bernolák • Ľudovít Štúr • Andrej Hlinka • Štefan Banič • Jozef Miloslav Hurban • Stodola Aurél • Kollár Ádám Ferenc • Milan Hodža • Hviezdoslav • Milan Rastislav Štefánik • Gustáv Husák • Alexander Dubček
Anton BernolákĽudovít ŠtúrAndrej HlinkaŠtefan BaničJozef Miloslav HurbanStodola AurélKollár Ádám FerencMilan HodžaHviezdoslavMilan Rastislav ŠtefánikGustáv HusákAlexander Dubček
Teljes lélekszám
6 millió
Régiók
 Szlovákia 4 352 775
Lélekszám régiónként
Régió
 Egyesült Államok810 000
 Csehország200 000
 Kanada100 000
 Egyesült Királyság90 000
 Szerbia52 750
 Magyarország29 647
 Németország25 200
 Argentína22 500
 Románia17 226
 Franciaország16 000
 Olaszország15 000
 Ausztrália12 000
 Írország10 801
 Ausztria10 500
 Ukrajna6397
 Horvátország4712
 Belgium4000
 Brazília3000
 Chile2300
 Lengyelország2000
 Hollandia1800
 Spanyolország1600
 Izrael1500
 Dél-afrikai Köztársaság800
Nyelvek
szlovák
Vallások
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovákok témájú médiaállományokat.

A szlovákok (szlovákul: slovenský, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport. Szlovákiában etnikai többséget alkotó nép, emellett Szlovákia államalkotó népcsoportja.

Jelentős szlovák él kisebbség él Ausztriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában. Ezenkívül bevándorlóként jelentős számú szlovák él Amerikában.

A szlovák népnév eredete

A "Slavus kifejezés szerepel 13.századi dokumentumokban, Szlovákia területére utal. A magyar és szlovák történészek között komoly viták vannak arról, hogy a történelmi Magyarországon belül mikortól és milyen értelemben beszélhetünk szlovákokról. Valószínűleg a szlovák népnév a 15.-dik században lett használatos. Egyes vélemények szerint a Szlovo (jelentése: szó) szóból ered, azonban sokkal inkább lehetséges hogy a szláv népnév egy változata.

Magyarországon a szláv népcsoportokat rendszerint a tót kifejezéssel illették, ezáltal a szlovák népességet is így nevezték meg. Az elnevezés egyes kutatók szerint a tauta (a litván nyelvben jelentése nép) szóra vezethető vissza.

A szlovákok nők esetén a slovenska míg férfiaknál a slovenský szóval illetik magukat.

A szlovákok története

Bizonyosnak tűnik, hogy a honfoglaló magyar törzsek a Nagymorva Birodalom összeomlását átvészelő szláv népcsoportokat találtak a Kárpát-medence északi részén, mely térség egyébként nem alkotta a magyarok szállásterületének szerves részét, inkább védelmi célból (gyepű) használták. A Vág és Nyitra folyók medencéjében élő szlávok a mai szlovákok egy részének ősei, de sem egységes nyelvvel, sem közös identitással még nem rendelkező, nemzetségi viszonyok között élő földműves lakosságnak tekinthetők történetileg.

A középkorban jelentős csehországi, morvaországi és részben lengyelországi bevándorlás növelte a nyugati szláv nyelvű népesség súlyát a történelmi Felső-Magyarországon. Azt lehet mondani, hogy a szlovákság etnikai integrációja a 16. század végére ment végbe, de a mai szlovák identitástól jelentősen eltért abban, hogy premodern jellegű volt, azaz a magyar állam iránti lojalitás jellemezte. A nyelvi integráció gyakorlatilag csak a 19. századra valósult meg, mert divergens nyelvi folyamatok is jellemezték a nyugati és keleti szlovák nyelvjárást: területi-földrajzi okokból is más szláv népekkel kerültek elsődlegesen nyelvi viszonylatba a Felvidék nyugati és keleti felén élő szlovákok.

Az osztrák-magyar kiegyezést követően a magyar politikai elit, de főként a kormány magatartása a nemzetiségek kérdésében azt eredményezte, hogy a monarchia végnapjaira nem maradt egyetlen szlovák politikus, illetve gondolkodó sem, aki kiállt volna a Magyar Királyság mellett. A szlovák anyanyelvű nemesség nagyrészt elmagyarosodott, kisebb részt szlovák érzelmű maradt a monarchia szétesése után is.

Év Az ország lakossága
1919-ig Magyar Királyság
1920-1938, 1945-1993 Csehszlovákia
1993-tól Szlovákia
Szlovákok száma az országban
(%)
Kimutatott növekedés / fogyás
az előzőhöz képest (%)
1850 9 580 ezer (Mk) 1 729 ezer (18) -
1869 (Mk) () ()
1880 13 749 603 (Mk) 1 864 529 (11,9) ()
1890 15 261,8 ezer (Mk) () ()
1900 16 838 255 (Mk) 2 002 165 (11,9) ()
1910 18 264 533 (Mk) 1 946 357 (10,7) ()
1919 2 940 ezer (Szk) 1 940 980 () ()
1921 13 607 385 (Csszk)
2 993 859 (Szk)
() ()
1930 3 324 111 (Szk) () ()
1950 3 442 317 (Szk) (86,6) ()
1961 4 174 046 (Szk) (85,3) ()
1970 4 537 290 (Szk) (85,5) ()
1980 4 991 168 (Szk) 4 317 008 (86,5) ()
1991 5 274 335 (Szk) 4 519 328 (85,7) ()
2001 5 379 455 4 614 854 (85,8) ()
2011 5 397 036 4 352 775 (80,7) ()

Lásd még: A népesség etnikai összetételének változása Felső-Magyarországon (1495-1910) és Szlovákia mai területén (1880-1991)

Szlovákok kisebbségben

A szlovákok elterjedése a Vajdaságban

2002-ben a szerbiai Vajdaságban 56 000 fő vallotta magát szlováknak. A vajdasági szlovákok központja Petrőc (szlovákul: Báčsky Petrovec, szerbül: Bački Petrovac), a további települések: Dunagálos, Kölpény, Pincéd, Liliomos, Bácsújfalu, Kiszács, Antalfalva, Nagylajosfalva, Újsándorfalva, Istvánvölgy, Aradi, Nagyerzsébetlak, Ópazova, Lúg, Ljuba, Szalánkeménszőlős stb.

Magyarországon a 2001-es népszámláláshoz kapcsolódó kérdőív szerint közel 18 000 szlovák él. Nagy részük a Pilis térségében és Békésben. A magyarországi szlovákok kulturális központja Békéscsaba, ahol szlovák konzulátus is található.

Horvátországba a 19. század végén és a 20. század elején költöztek, főleg Szlavóniába és Baranyába. A legnagyobb szlovák települések Szlavóniában: Josipovac és Jurjevac; Jelisavac, Markovac és Ledenik; Miljevci; Pakrac és Lipovljani. Ezen kívül még vannak kisebb szlovák települések: Zokov Gaj és Kneževac. Több város környékén is élnek szlovákok: Zágráb, Újlak, Eszék, Fiume, Soljani, Radoš. 2001-ben 4712 fő vallotta magát szlováknak Horvátországban.

Élnek szlovákok Románia partiumi részén is, itteni központjuk Nagylak.

A mai szlovákok őseinek genetikája

Vladimír Ferák, a Pozsonyi Károly Egyetem Természettudományi Karának Molekuláris Biológiai Tanszékének tanárának kutatásai szerint: a szlovák lakosság csaknem 85%-ának "genetikai gyökerei" a fiatalabb paleolitikumba, azaz 20-50 ezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza.

A szlovákokat a közös nyelv és kultúra teszi szlovákokká, nem a génállomány.

Vallás

A szlovák nép nagy többségben katolikus. Ezen kívül más keresztény felekezetek tagjai is előfordulnak.

Híres szlovákok

A sok évszázados együttélésnek köszönhetően a tudomány és a kultúra számos kiemelkedő alakját egyaránt magáénak vallja a szlovák és a magyar nemzet.

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. június 8.)
  2. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. június 8.)
  3. Archivált másolat. (Hozzáférés: 2014. június 8.)
  4. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. június 8.)
  5. http://www.cso.ie/en/media/csoie/census/documents/census2011profile6/Profile%206%20Migration%20and%20Diversity%20Commentary.pdf
  6. „Richard Marsina, Ján Benko: A szlovákok első évszázadai a Magyar Királyságban . Pozsony: Literárne információs centrum, .”.  
  7. Zaic Gábor: Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete 
  8. Demmel József: Stav zemiansky národa slovenského - Uhorská šľachta slovenského pôvodu. In: Forum Historiae, 2012, roč. 6/2. ISSN 1337-6861. Archiválva 2014. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. Magyarország népei az 1850. évi népszámláláskor
  10. +9 ezer Horvátországban és a Határőrvidéken.
  11. Demografická štatistika na Slovensku
  12. Magyarország népessége
  13. Horvát–Szlavónország nélkül, egyben lásd: Az ezeréves Magyarország
  14. Számadatokat lásd: Magyar Katolikus Lexikon - Lex Apponyi; Ugyanaz:
  15. Horvát–Szlavónország nélkül, egyben lásd: Az ezeréves Magyarország
  16. Számadatokat lásd: Magyar Katolikus Lexikon - Lex Apponyi; Ugyanaz:
  17. Škorpila F. B.; Zeměpisný atlas pro měšťanské školy; Státní Nakladatelství; second edition; 1930; Czechoslovakia
  18. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2009. január 3.)

További információk

Ez a néppel vagy etnikummal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!