Dvortsák Győző

A mai világban a Dvortsák Győző egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalom különböző területein. A politikától a technológiáig, a kultúrán és a gazdaságon keresztül a Dvortsák Győző állandó vita és általános érdeklődés tárgyává vált. Következményei és következményei sokrétűek, hatása minden szinten észrevehető, közvetlenül és közvetve hatással van az emberek életére. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dvortsák Győző különböző aspektusait, és elemezzük a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását, valamint a kihívások kezelésének lehetséges megoldásait és alternatíváit.

Dvortsák Győző
Született1878. április 21.[1]
Felsővízköz
Elhunyt1943. augusztus 8. (65 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1920–1922)
Sablon • Wikidata • Segítség
Dvortsák Győző egy képeslapon

Dvortsák Győző, ritkán Dvorcsák, szlovákul Viktor Dvorčák (Felsővízköz, 1878. április 21. – Budapest, 1943. augusztus 8.)[3][4] Sáros vármegyei levéltáros, Vác megyei főlevéltáros, újságíró, politikus.

Élete

Dvorcsák József és Matisz Anna gyermeke. 1904-ben Sáros vármegye főispánja levéltárosnak nevezte ki.[5] 1905. július 22-én Budapesten, a VI. kerületben házasságot kötött Lataste Jozefinnel, Lataste André és Placeplet Blanka lányával.[6] Az első világháborút megelőzően az Eperjesi Torna és Vívó Egyletben sportolt, valamint annak titkári posztját is betöltötte.[7] 1917-től a magyar orientációjú eperjesi és később budapesti Naša zástava hetilap (1907-1918; 1939–1943) szerkesztője volt. Egyben szerkesztette az Eperjesi Lapokat (1910–1917) és az Eperjesi Ujságot (1917–1918) is.

A fegyverletétel után is magyar orientációjú maradt és 1918. december 11-én Kassán kikiáltotta a Tót Népköztársaságot, vagy más néven Kelet-Szlovák Köztársaságot, amely Magyarországgal kívánt együttműködni. 1918. december 29-én azonban a várost elfoglalták a csehszlovák csapatok és ezzel a népköztársaság megszűnt.[8] Dvorcsákot a csehszlovák hatóságok halálra ítélték, de Lengyelországon keresztül Magyarországra szökött, ahol 1920-ban egy ciklusra parlamenti képviselő lett. Később Párizsban jelentette meg az irredenta La Slovaquie újságot.

Szívizom elfajulás, mellgyík okozta halálát, melyről beszámolt a Magyar Nemzet. Felesége Lataste Lujza volt.

Művei

  • Vlasc a Šerco (1909, versek sárosi nyelvjárásban; 1943 Kassa)
  • A revízió és Franciaország. Budapest, 1933
  • Sáros földje: 1914-1915. Eperjes, 1916

Jegyzetek

  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2020. március 8.)
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 214/1943. folyószáma alatt.
  4. ↑ Kolář, František a kol. 1998: Politická elita meziválečného Československa 1918-1938. Praha.
  5. ↑ „Az Újság, 1904. szeptember 6. 17. oldal” 
  6. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 807/1905. folyószám alatt.
  7. ↑ Iváncsó Ádám: Az Eperjesi Torna és Vívó Egylet története 1920 után. (Hozzáférés: 2023. november 6.)
  8. ↑ http://www.praveorechove.com/newsread1.php?newsid=74

Források

További információk