A mai világban a Tolnay Kornél olyan kérdéssé vált, amely a társadalom különböző területein egyre nagyobb aktualitást kap. A politikától a tudományig, a kultúráig és a technológiáig a Tolnay Kornél nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a polgárok körében egyaránt. Nem számít, hogy történelmi személyről, tudományos felfedezésről vagy kulturális jelenségről van szó, a Tolnay Kornél emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tolnay Kornél körül létező különböző megközelítéseket és perspektívákat, és megvizsgáljuk mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Tolnay Kornél | |
Született | 1865. január 13.[1] Gödöllő |
Elhunyt | 1936. február 17. (71 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Tolnay Lajos |
Foglalkozása | mérnök |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolnay Kornél témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dunaszentgyörgyi Tolnay Kornél (Gödöllő, 1865. január 13. – Budapest, 1936. február 17.) mérnök, MÁV elnökigazgató.
Tolnay Lajos mérnök és Krucsovics Kornélia (1841-1913) fia. Miután mérnöki diplomát szerzett, előbb Németországban vasúti építkezéseken, majd 1890-ben Fiume kikötőjében, később az Eperjes-Bártfái HÉV építkezésénél dolgozott. Budapesten vette feleségül Záhorszky Irént 1890. szeptember 18-án. 1894-től a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség munkatársa volt, 1898-ban MÁV-főfelügyelő, 1902-ben debreceni, 1906-ban pedig budapesti MÁV-üzletvezető lett. 1908-ban a részvénytársaság igazgatója lett és a konstantinápolyi erőmű építkezéseinek vezetője volt. 1914 és 1918 között elnökigazgatója volt a MÁV-nak. Később a Gyáriparosok és Gyárigazgatók Körének, majd 1926-tól az Országos Iparegyesület elnöke volt.