Karl Renner

A mai világban a Karl Renner olyan alapvető kérdéssé vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a társadalomban betöltött szerepéig a Karl Renner kiemelt szerepet kapott az aktuális beszélgetésekben és vitákban. Éppen ezért szükséges a Karl Renner-hez kapcsolódó különböző szempontok mélyreható feltárása, elemezve annak időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt ​​hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Ebben a cikkben elmélyülünk a Karl Renner lenyűgöző világában, hogy jobban megértsük jelentőségét ma és az emberiség jövője szempontjából.

Karl Renner
1920-ben
1920-ben
A Második Osztrák Köztársaság 1. elnöke
Hivatali idő
1945. december 20. – 1950. december 31.
Szövetségi elnökönmaga
ElődWilhelm Miklas
UtódTheodor Körner
Az Első Osztrák Köztársaság 1. államkancellárja
Hivatali idő
1918. november 12. – 1920. július 7.
UtódMichael Mayr
A Második Osztrák Köztársaság 1. szövetségi kancellárja
Hivatali idő
1945. április 27. – 1945. december 20.
UtódLeopold Figl
Született1870. december 14.
Untertannowitz
Elhunyt1950. december 31. (80 évesen)
Bécs
SírhelyWiener Zentralfriedhof
PártAusztria Szociáldemokrata Pártja
HázastársaLuise Renner
GyermekeiLeopoldine Deutsch-Renner
Foglalkozásügyvéd
IskoláiBécsi Egyetem
Vallásrómai katolikus egyház
Díjaka Bécsi Egyetem díszdoktora
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Renner témájú médiaállományokat.

Karl Renner (Untertannowitz (ma Dolní Dunajovice), Morvaország, akkori Osztrák–Magyar Monarchia, 1870. december 14. – Bécs, 1950. december 31.) osztrák szociáldemokrata politikus és jogász. Ezenkívül termékeny író volt, rengeteget publikált saját szakterületén, a jogszociológiában, olykor álnéven (Synopticus, Rudolf Springer).[1]

Életpályája

Karl Renner egy szegény, dél-morvaországi borászcsaládban nőtt fel, szülei tizenhetedik vagy tizennyolcadik gyermekeként. A szülői házban kényszerült maradni, míg a családtagok az agrárválság következtében szétszóródtak a világban, különböző szakmákat voltak kénytelenek kitanulni, amely egy tipikus eljárás volt a szegényebb családokban a századfordulón. Míg szülei szegényházba kényszerültek, Renner tudatában volt, hogy középfokú tanulmányokat kell folytasson (egyik tanára Wilhelm Jerusalem szociológus és filozófus volt), így beiratkozott Nikolsburg (ma: Mikulov, Csehország) gimnáziumába, ahol kitűnő eredménnyel érettségizett. Ezután 1891–1896 között ösztöndíjasként jogot hallgatott a bécsi egyetemen.[2] A diploma megszerzése után sikerült állást találnia a Birodalmi Tanács (Reichsrat) könyvtárában.

Az első világháború után, 1918–1920 között államkancellárként (Staatskanzler) tevékenyen részt vett az első Osztrák Köztársaság felépítésében, és vezette az osztrák delegációt a saint-germaini béketárgyalások folyamán. 1920 és 1934 között tagja volt a Nemzeti Tanácsnak (Nationalrat), 1931 és 1933 között annak elnöke volt.

A második világháború befejeztével, az újraalapított Ausztriában ismét fontos szerepet töltött be. 1945-től 1950-es haláláig mint szövetségi elnök (Bundespräsident) szolgált.

Magyarul megjelent művei

  • Tisza István gróf és az általános választójog; szerk., ford. Fenyő Vilmos; Népszava, Bp., 1910
  • A Duna-medence gazdasági problémái és a szociáldemokrácia; ford. Szekszárdi László, előszó: Buchinger Manó; Népszava, Bp., 1934

Jegyzetek

  1. ↑ Jacques Hannak: Karl Renner und seine Zeit. Versuch einer Biographie. Europa Verlag, Wien 1965, S. 398.
  2. ↑ Große Österreicher, Ueberreuter, Hrsg. und Autor Thomas Chorherr.


Elődje:
–
(Német megszállás) 		Utódja:
Leopold Figl
Előző miniszterelnök:
Heinrich Lammasch 		Osztrák miniszterelnök
1918. november 11. – 1920. július 7.

Az osztrák zászló

Következő miniszterelnök:
Michael Mayr


Ez a történelmi személyről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!