Ablonczy Balázs

A mai világban a Ablonczy Balázs olyan téma, amely jelentős aktualitásra tett szert a különböző tanulmányi területeken. Legyen szó tudományos, kulturális, történelmi vagy társadalmi térről, a Ablonczy Balázs felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a rajongók figyelmét egyaránt. Hatása az idő múlásával kiterjed, és a perspektívák széles skáláját öleli fel, az egyéntől a kollektívig, így lehetővé teszi jelentésének és következményeinek mélyreható és reflektív elemzését. Ebben a cikkben a Ablonczy Balázs különböző aspektusait és megközelítéseit fogjuk feltárni azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.

Ablonczy Balázs
Életrajzi adatok
Született1974. június 26. (50 éves)[1]
Budapest[1]
Ismeretes minttörténész
Nemzetiségmagyar
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		ELTE történelem–francia szak (1993–1998)
Paris I Sorbonne DEA nemzetközi kapcsolatok története (1998–1999)
ELTE Történettudományi Doktori Iskola Művelődéstörténeti Program (1998–2001)[1]
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Kutatási területkét világháború közötti Magyarország története[2]
Tudományos fokozatPhD (2004)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ablonczy Balázs témájú médiaállományokat.

Ablonczy Balázs (Budapest, 1974. június 26. –) magyar történész,[1] az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense. Kutatási területe a két világháború közötti Magyarország története.[2] 2011–2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója.[3]

Pályafutása

Édesapja Ablonczy László, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója.[4] PhD fokozatát 2004-ben szerezte, Teleki Pál a két világháború között (1921–1938) témájában.[1][2]

2002-től 2007-ig a Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Intézetének munkatársa, 2004-től tudományos főmunkatársa volt. 2002 és 2006 között a Pro Minoritate, 2006-tól a Kommentár című folyóirat főszerkesztője. 2007-ben rövid ideig a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársa Szentendrén, majd a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató intézetének tudományos munkatársa. 2008 óta az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.[1][2]

2011. március 1-jén négy évre a párizsi magyar intézet igazgatójának nevezték ki.[5]

A Lendület program 2016. évi, II. kategóriás díjazottja. Az általa vezetett Lendület-kutatócsoport a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára készülve a témával kapcsolatos kutatást végez.[6][7]

Művei

  • Folyamatok a változásban. A hatalomváltások társadalmi hatásai Közép-Európában a XX. században; szerk. Ablonczy Balázs, Fedinec Csilla; Teleki László Alapítvány, Bp., 2005
  • Teleki Pál. Budapest, Osiris, 2005
  • Pál Teleki – The Life of a Controversial Hungarian Politician. Wayne (NJ), Hungarian Studies Publications, 2007.[2]
  • Trianon-legendák. Jaffa, 2010[8]
  • A visszatért Erdély, 1940-1944. Jaffa, 2011
  • Trianon-legendák; 2. jav. kiad.; Jaffa, Bp., 2015
  • A visszatért Erdély, 1940–1944; 2. jav. kiad.; Jaffa, Bp., 2015
  • Keletre, magyar! A magyar turanizmus története; Jaffa, Bp., 2016
  • A miniszterelnök élete és halála. Teleki Pál, 1879–1941; Jaffa, Bp., 2018 (Modern magyar történelem)
  • Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918–1921; Jaffa, Bp., 2020
  • Száz év múlva lejár? – Újabb Trianon-legendák; Jaffa, Bp., 2022
  • Az utolsó nyár ; Jaffa, Bp., 2024

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g Ablonczy Balázs: Szakmai önéletrajz (magyar nyelven) (DOC). Mathias Corvinus Collegium, 2008. január 4. (Hozzáférés: 2011. december 26.)[halott link]
  2. ↑ a b c d e Ablonczy Balázs (magyar nyelven). Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete. . (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  3. ↑ tti.btk.mta.hu. . (Hozzáférés: 2016. november 23.)
  4. ↑ Új vitafórum indult a komáromi Révben (magyar nyelven). Új vitafórum indult a komáromi Révben | ma7.sk. (Hozzáférés: 2021. szeptember 30.)
  5. ↑ Új igazgató nyolc külföldi magyar intézet élén (magyar nyelven). Index, 2011. március 1. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  6. ↑ Nem biztos, hogy Trianon másként ne következett volna be – Ablonczy Balázs az Azonnalinak (magyar nyelven). https://azonnali.hu/. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  7. ↑ Tizenegy újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA (magyar nyelven). MTA.hu, 2016. április 25. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  8. ↑ Jól csörög a Trianon-kassza? (Ablonczy Balázs: Trianon-legendák című könyvének bemutatója) (magyar nyelven). Könyves blog, 2010. június 25. . (Hozzáférés: 2011. december 26.)