Mára a Kaszala Károly olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel szerte a világon. A Kaszala Károly megjelenése óta vitákat és vitákat generált a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt hatásáról. A 21. század felé haladva a Kaszala Károly továbbra is olyan téma, amely felkelti a kíváncsiságot és a figyelmet, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kaszala Károly jelentését és fontosságát, valamint más témákkal való kapcsolatát és a jelenlegi kontextusban való relevanciáját.
Kaszala Károly | |
Született | 1894. február 20. Nyitra |
Meghalt | 1932. szeptember 5. (38 évesen) |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Fegyvernem | légierő |
Rendfokozata | tiszthelyettes |
Egysége | Flik 14, Flik 41J |
Csatái | első világháború |
Kitüntetései | Vaskereszt |
Halál oka | légi baleset |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszala Károly témájú médiaállományokat. |
Vitéz Oszlányi Kaszala Károly (Nyitra, 1894. február 20. – Kétútköz puszta, 1932. szeptember 5.) az Osztrák–Magyar Monarchia 8 igazolt légi győzelmet elérő pilótája volt az első világháborúban. A háború után mint sportpilóta döntött repülési világcsúcsokat.
A világháború kitörésekor behívták a területileg illetékes 14. honvéd gyalogezredhez. Alapkiképzése után jelentkezett a Légjárócsapatokhoz és az 1. repülőpótszázadnál elkezdte a pilótatanfolyamot, amit 1914. október 6-án fejezett be. Ugyanezen a napon előléptették tizedessé. Az orosz fronton, Kraszne repterén állomásozó 14. repülőszázadhoz vezényelték.
Öntörvényű, szabályokat nehezen tűrő személyisége miatt (csak fehér nadrágot viselt, csak zárt ajtó mellett tudott aludni és nem volt hajlandó felszállni olyan géppel, ami nem tetszett neki) hamar megszabadultak tőle és átküldték a Kolomija bázisú 1. repülőszázadhoz. Ottani parancsnoka, Otto Jindra tűrte az új beosztottja különcségeit, mert bátorságához nem fért kétség és számtalan felderítő, tűzvezető és bombázó bevetést teljesített. Kaszala 1915-ben megkapta az Ezüst Vitézségi Érmet.
Első igazolt légi győzelmét 1916. december 13-án érte el, amikor kétüléses felderítő gépével Gura Humorului térségében lelőtt egy ismeretlen típusú orosz kétfedelű repülőt. 1917. január 9-én Fundu Moldoveinél semmisített meg egy orosz biplánt. Január 23-án a Flik 1 Bucecea vasútállomását támadta és eközben Kaszala Hansa-Brandenburgjával a védelmet alkotó orosz gépek közül lőtt ki egyet.
1917 februárjában áthelyezték volna az olasz fronton szolgáló 42. vadászrepülő-századhoz, de Godwin Brumowski, aki korábban többször repült már vele, meghívta Kaszalát az általa akkor megszervezett Flik 41J-hez. A Hansa-Brandenburg D.I, majd Albatros D.III-akkal felszerelt századnak Trieszt mellett, Sesanában volt a bázisa, majd a caporettói áttörés után a Piave völgyébe költöztek át.
Kaszala 1917. május 12-én Hansa-Brandenburgjával lelőtt egy olasz Farmant, amely a tüzérségi tüzet irányította. Nyolc nappal később, május 20-án egy francia SPAD földre kényszerítésével megszerezte az ászpilótai státuszhoz szükséges ötödik győzelmet. November 28-án egy Savoia-Pomiliót lőtt ki. 1917. december 10-én Frank Linke-Crawforddal közösen támadtak egy öt gépből álló köteléket, és mindketten egy-egy légi győzelemmel lettek gazdagabbak. December 13-án pedig Meolo mellett semmisített meg egy megfigyelőballont. Ezután teljesítménye visszaesett, amit parancsnoka a harctéri fáradtságnak tulajdonított és 1918 áprilisában átminősítették berepülőpilótának a 2. repülő-hadtápparknál. Május 25-én előléptették tiszthelyettessé.
A világháború után visszatért Magyarországra és a Tanácsköztársaság kikiáltásáig a magyar légierő tagja volt. Tagja volt a mátyásföldi rendőr-repülőosztálynak és berepülőpilótaként dolgozott a Magyar Általános Gépgyárnak. Az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésben vezető szerepet játszott, ő volt az augusztus 28-án vívott első ágfalvi összecsapás idején a felkelők egyik parancsnoka (a másik Francia Kiss Mihály volt).
Kaszala 1920-ban alapító tagja volt a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületnek. Az egyesület műhelyében 1925. szeptember 4-én elkészült a Lampich L2 típusú könnyű repülőgép. A sárkányt Lampich Árpád szerkesztette, az üzembiztos 13,2 kW-os (18 LE) motort Thoroczkai Péter tervezte. A gép 1927. szeptember 17-én Mátyásföld – Monor között folyamatosan 650 km-t repült, Kaszala Károly néhányszor felszállt Érden a 18 LE L-2 Rómával. 1930 májusában megvált az MsrE-től.
1932. szeptember 5-én egy sétarepülés során a Poroszló melletti kétútközi Graefl-kastélyhoz repülve leszállás előtt feltehetőleg motorhiba miatt Urbanchek Jánossal együtt lezuhant és mindketten életüket vesztették. Sírhelye a Kerepesi temető 47. parcellájában található. A becsapódás helyén, a kétútközi vasúti megálló mellett egy (már rég lebontott) emlékművet emeltek a tiszteletükre.[1]
Sorszám | Dátum | Egység | Repülőgép | Ellenfél |
---|---|---|---|---|
1 | 1916. december 13. | 1. repülőszázad | Hansa-Brandenburg C.I | EA |
2 | 1917. január 9. | 1. repülőszázad | Hansa-Brandenburg C.I | EA |
3 | 1917. január 23. | 1. repülőszázad | Hansa-Brandenburg C.I | EA |
4 | 1917. május 12. | 41. vadászszázad | Hansa-Brandenburg D.I | Farman |
5 | 1917. május 20. | 41. vadászszázad | Hansa-Brandenburg D.I | Farman |
6 | 1917. november 28. | 41. vadászszázad | Albatros D.III | Savoia-Pomilio |
7 | 1917. december 10. | 41. vadászszázad | Albatros D.III | Hanriot H.D 1 |
8 | 1917. december 13. | 41. vadászszázad | Albatros D.III | Ballon |