Ma a Berinkey-kormány olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált aktuálissá. A politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig a Berinkey-kormány olyan érdekességgé vált, amely vitákat és elmélkedéseket generál. Az idő múlásával a Berinkey-kormány hatása nőtt, közvetlenül vagy közvetve a lakosság széles körét érintve. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Berinkey-kormány különböző aspektusait, és elemezzük a kortárs valóságra gyakorolt hatását, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit.
Berinkey-kormány (1919. január 19. – március 21.) | |||||
Időhossz | 2 hónap | ||||
Kormányfő | Berinkey Dénes (miniszterelnökként) | ||||
Államfő | Károlyi Mihály | ||||
Államforma | köztársaság | ||||
Pártok | Polgári Radikális Párt, Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt, Katolikus Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Országos Kisgazdapárt | ||||
A Berinkey-kormány 1919. január 19-én került hatalomra, miután a köztársasági elnökké megválasztott Károlyi Mihály (és kormánya) lemondása hivatalosan is érvénybe lépett. A Berinkey-kormányt a kommunista hatalomátvétel és a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása buktatta meg 1919. március 21-én.