Sréter István

Sréter István
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1920. július 19. – december 16.
ElődSoós Károly
UtódBelitska Sándor
Katonai pályafutása
Csatáielső világháború
Született1867. november 10.
Cserhátsurány
Elhunyt1942. szeptember 2. (74 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Foglalkozáspolitikus
DíjakSignum Laudis
A Wikimédia Commons tartalmaz Sréter István témájú médiaállományokat.

Sréter István (Cserhátsurány, 1867. november 10. – Budapest, 1942. szeptember 2.) magyar altábornagy, honvédelmi miniszter, a (szandai) Sréter család leszármazottja.

Élete

A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után előbb a közös hadseregben szolgált, majd átlépett a honvédség kötelékébe. Az I. világháború végén, mint ezredes 1918 júniusától augusztusáig budapesti városparancsnok-helyettes volt. 1919. április 24-én letartóztatták a Tanácsköztársaság ellen szervezett fegyveres akció miatt. 1919. augusztus 9-én Habsburg József főherceg a Dunántúl parancsnokává, majd Horthy Miklós a székesfehérvári hadosztály parancsnokává nevezte ki.

1920. július 19-étől 1920. december 16-áig, az első Teleki-kormány idején honvédelmi miniszter volt. A Vitézi rendben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Nógrád vármegye és Hont vármegye, valamint Budapest, székesfőváros „vitézi törzskapitánya” volt.

A 20-as évek végén az aktív szolgálatból visszavonult és történeti tanulmányokkal foglalkozott.

Sréter István mellszobra a keceli haditechnikai parkban

Művei

  • Furcsa! Te mindent meglátsz! Képek a nagy világégésből; Honvédelmi Sajtóvállalat, Bp., 1920
  • A badeni hadseregfőparancsnokság 1918. októberben és a hadsereg felbomlása; Papíráru- és Nomdaipari Szövetkezet, Bp., 1922
  • Összeomlás az albán arcvonalon; Stádium, Bp., 1924
  • Nem, nem, soha! Tanulmány a lord Rothermere sajtó-actió alátámasztására; Viktória Ny., Bp., 1927
  • Megjegyzések Pethő "Görgey Artur" c. művére; Bocskay Könyvkereskedés, Bp., 1930

Források


Elődje:
Vitéz bádoki Soós Károly 		Utódja:
Belitska Sándor