Ebben a cikkben a Kozma Miklós-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely már régóta érdeklődés és vita tárgya. A Kozma Miklós egy olyan téma, amely ellentmondó véleményeket generált, mivel hatása és relevanciája vitathatatlan a társadalom különböző területein. A Kozma Miklós megjelenése óta a mai napig tanulmányozás, elemzés és vita tárgya volt, ami lehetővé tette számunkra, hogy jobban megértsük fontosságát és hatókörét. Ebben a cikkben a Kozma Miklós-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a mai hatásig mindenre kiterjedően, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést adjunk erről a témáról.
Kozma Miklós | |
Született | 1884. szeptember 5. Nagyvárad |
Elhunyt | 1941. december 8. (57 évesen) Ungvár |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Tüköry Melinda |
Szülei | Kozma Ferenc |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Magyarország belügyminisztere | |
Hivatali idő 1935. március 4. – 1937. február 3. | |
Előd | Keresztes-Fischer Ferenc |
Utód | Darányi Kálmán |
A Magyar Távirati Iroda elnök-vezérigazgatója | |
Hivatali idő 1920 – 1941 | |
Előd | Fabró Henrik |
Utód | Náray Antal |
Katonai pályafutása | |
Fegyvernem | huszár |
Szolgálati ideje | 1905–1941 |
Rendfokozata | alezredes |
Háborúi, csatái | első világháború |
Kitüntetései | Signum Laudis, Vaskorona-rend, III. osztályú Katonai Érdemkereszt, II. osztályú német Vaskereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vitéz leveldi Kozma Miklós (Nagyvárad, 1884. szeptember 5. – Ungvár, 1941. december 8.) magyar politikus, az MTI elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a Gömbös-kormányban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és Darányi-kormányban.
A régi nemesi származású leveldi Kozma család sarja. Édesapja, leveldi Kozma Ferenc (1857-1937), költő, édesanyja, Nyíry Erzsébet (1858-1944) volt.[1] A Ludovika Akadémia elvégzése után mint huszár hadnagy kezdte meg szolgálatát. Emellett a Budapesti Egyetemen jogot tanult. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben Szegeden a Nemzeti Hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy Miklós kabinetirodájának katonapolitikai referense. 1922 októberétől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, 1934-től felsőházi tag lett. 1935. március 4-től 1937. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ő irányította az 1935. évi választásokat. Darányi Kálmán kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, ezért lemondott. 1937. márciusában ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. 1938 őszén Kozma Miklós is részt vett a kárpátaljai magyar fegyveres akciók politika irányításában.
1940-től kinevezték a trianoni békeszerződéssel 1920-ban Csehszlovákiához csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében ruszinok által lakott területen. Ragaszkodott a ruszin nyelv oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. Kormányzói biztosként fontos szerepe volt az első magyarországi zsidó deportálás elindításában, melynek értelmében mintegy 15 ezer, a zöldhatáron át Magyarországra menekült úgynevezett hontalan galíciai zsidót, aki nem rendelkezett hivatalos iratokkal, visszatoloncoltak a határon túlra, ott azonban a megszálló németek jelentős részüket meggyilkolták.
A házasságukból született:
Elődje: Gömbös Gyula |
Utódja: Somkuthy József |