A mai világban a Pap Béla (altábornagy) alapvető szerepet töltött be az emberek életében. Megjelenése óta a Pap Béla (altábornagy) jelentős hatást gyakorolt a társadalom különböző aspektusaira, a kommunikációtól a napi tevékenységeink végzésének módjáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pap Béla (altábornagy) mindennapi életünkben betöltött szerepét, valamint a különböző területekre gyakorolt hatását. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától az akadémiai téren való relevanciájáig a Pap Béla (altábornagy) ma nagy érdeklődésre számot tartó és aktuális témának bizonyult. Ezzel a kutatással arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Pap Béla (altábornagy) szerepét az életünkben és a körülöttünk lévő világra gyakorolt hatását.
Pap Béla | |
Magyarország honvédelmi minisztere | |
Hivatali idő 1906. március 6. – április 8. | |
Előd | Bihar Ferenc |
Utód | Wekerle Sándor |
Született | 1845. március 26. Marcali |
Elhunyt | 1916. október 1. (71 évesen) Waidhofen an der Ybbs |
Foglalkozás | politikus |
Szilli Pap Béla István Dömötör (Marcali, 1845. március 26. – Waidhofen an der Ybbs, 1916. október 1.) magyar katonatiszt, az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság idején rövid ideig honvédelmi miniszter a Fejérváry-féle „darabontkormányban” 1906 márciusa és áprilisa között.
Édesapja, Pap József, orvos,[1] édesanyja, Lindner Alojzia volt. 1904-ben I. Ferenc József magyar király Pap Béla és utódai számára nemesi címet adományozott, ekkortól használták a "szilli" nemesi előnevet.
Elődje: Bihar Ferenc |
Utódja: Wekerle Sándor |