Mezőbikács

A mai világban a Mezőbikács nagy érdeklődést váltott ki, mivel jelentősége van a társadalom különböző területein. Mind a társadalomtudományokban, mind a technológiában a Mezőbikács vita és vita tárgyává vált, és különböző tudományterületek szakértői között eltérő véleményeket fogalmazott meg. Ezenkívül a Mezőbikács jelentős hatást gyakorolt ​​az emberek mindennapi életére, befolyásolva döntéseiket és viselkedésüket. Ezen okok miatt elengedhetetlen részletesen elemezni, hogy a Mezőbikács milyen szerepet játszik ma, és hogyan alakítja a jövőt különböző kontextusokban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Mezőbikács különböző dimenzióit és a mai társadalomban betöltött fontosságát.

Mezőbikács (Bicac)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségGyapju
Rangfalu
KözségközpontGyapju
Irányítószám417148
SIRUTA-kód28282
Népesség
Népesség612 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság170[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 54′ 07″, k. h. 21° 47′ 16″46.901988°N 21.787900°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 07″, k. h. 21° 47′ 16″46.901988°N 21.787900°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőbikács témájú médiaállományokat.

Mezőbikács (románul Bicaci) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Az alföldi síkságon, Cséffától keletre, Nagyszalontától északkeletre, a váradi út jobb oldalának közelében, Gyapju, Nyárszeg, Jánosd és Inánd közt fekvő település.

Története

Bikács Árpád-kori település. Nevét már 1291–1294 között említette oklevél in Bykach néven.

A falu egykor nem a mostani helyén, hanem ettől délkeletre állt, ahol ősi templomának nyomai még az 1870-es években is látszottak.

A 13. század elején már egyházas hely volt. 1332–1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Bykach néven. Papja 1332-ben 20 garas pápai tizedet fizetett.

1374-től Bikács a latin szertartású váradi káptalan birtoka lett.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

... 530 óhitű, 4 református, 3 zsidó lakossal. Határa 3010 hold. Bírja a váradi deák káptalan.

1910-ben 1287 lakosából 135 magyar, 456 szlovák, 585 román volt. Ebből 654 római katolikus, 35 református, 585 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

Egykor itt volt a Cséffai járás egyik körjegyzősége is.

A 2002-es népszámláláskor 588 lakójából 378 fő (64,3%) román, 172 fő (29,3%) magyar, 18 fő (3%) szlovák nemzetiségű, 17 fő (2,9%) pedig cigány etnikumú volt.

Nevezetességek

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv