Esküllő (Bihar megye)
Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés| Esküllő (Aștileu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Esküllő |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417020 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 26751 |
| Népesség | |
| Népesség | 1371 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 34 |
| Népsűrűség | 23,32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 229 m |
| Terület | 58,80 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 01′ 43″, k. h. 22° 23′ 37″47.028728, 22.39349547.028728°N 22.393495°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 43″, k. h. 22° 23′ 37″47.028728, 22.39349547.028728°N 22.393495°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Esküllő (románul Aștileu) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Bihar megyében, Élesdtől délre, a Réz-hegység alatt, a Sebes-Körös bal partján, a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal mellett, Élesdtől délre, Körösbarlang és Rikosd között fekszik.
Története
Anonimus Gesta Hungarorum
A helyen, melyet Esküllőnek mondanak, esküvel erősítették meg hűségüket.
S attól a naptól kezdve hívták azt a helyet Esküllőnek azért, mert ott esküdtek. Tétény pedig onnantól fogva békével és szerencsével birtokolta ezt a földet, Neve 1335-ben szerepel először Uskeleu néven. Későbbi névváltozatai: 1341-ben Wskwlew, Wskwleu, 1552-ben Alsoeskewlew, Felseweskelew, 1692-ben Eskylö, 1808-ban és 1913-ban Esküllő.
1848 előtt az ún. „ötfalusi” közbirtokosság volt a falu birtokosa. (Ötfalu: Esküllő, Kalota, Keszteg , Körösbarlang, Ürgeteg, melyeknek erdői, legelői közösek voltak)
A falu határában gazdag agyagbánya volt a 20. század elején, nyersanyagát az itteni mész és cserépgyár dolgozta fel.
Esküllőhöz tartozott Tövisvölgy-puszta is.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
1910-ben 736 lakosából 290 magyar, 446 román volt. Ebből 56 római katolikus, 58 református, 576 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma az 1800-as években épült.
- Igric-barlang – híres régészeti lelőhely
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||