Kügypuszta
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kügypuszta témát, amely alapvető szempont, amely mindennapi életünk számos területére hatással van. A Kügypuszta olyan fogalom, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, mivel hatása különböző szempontokra terjed ki, az egészségügytől és a technológiától a kultúráig és a politikáig. Az elemzés során alaposan megvizsgáljuk a Kügypuszta különböző aspektusait és következményeit, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai világban. Ezen kívül feltárjuk a Kügypuszta különböző nézőpontjait és véleményét azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a releváns témáról.
| Kügypuszta (Satu Nou) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Paptamási |
| Rang | falu |
| Községközpont | Paptamási (Tămășeu) |
| Irányítószám | 417054 |
| SIRUTA-kód | 27481 |
| Népesség | |
| Népesség | 226 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 104 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 11′ 40″, k. h. 21° 55′ 17″47.194530°N 21.921478°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 40″, k. h. 21° 55′ 17″47.194530°N 21.921478°E | |
 | |
Kügypuszta vagy Kügyipuszta (Satu Nou), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Bihartól északra, Nyüved közelében fekvő település.
Története
Kügy Árpád-kori település volt. Nevét már 1177-ben Régeny határjárásában szomszédosaként szerepelt Olivér, majd 1213-ban Quid f. Oliverii; 1421-ben Kyd, 1448-ban Kywd, 1587-ben Kwgy, 1588-ban Kwghy, 1599-ben Kiügy, Kwgi, 1808-ban Kugy aliis Kügy h. 1888-ban Kügy puszta, 1913-ban Kügypuszta néven írták.
Kügypuszta (Kügy puszta) korábban Nyüved része volt. Kügy (Quid) néven már a 13. században község volt. Névadó birtokosa után Quid néven nevezték, és már a Váradi regestrumban is említették a 13. században, ahol Kügy nevű birtokosáról írtak, aki Olivér fia volt.
Kügy későbbi birtokosai Rajnáld fia János és a nyüvedi nemesek voltak, végül a koronára szállt.
1910-ben 203 lakosából 2 román, 201 magyar volt.
1956-ban 980 lakosa volt.
A 2002-es népszámláláskor 248 lakosából 13 román, 235 magyar volt.
Jegyzetek
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája