Kalota

A mai világban a Kalota olyan témává vált, amely minden korú és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása miatt, a Kalota felkeltette a tudósok, szakértők és rajongók figyelmét egyaránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kalota különböző aspektusait, az eredetétől a mai világra gyakorolt ​​hatásaiig, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.

Kalota (Călățea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségEsküllő
Rangfalu
KözségközpontEsküllő
Irányítószám417021
SIRUTA-kód26760
Népesség
Népesség505 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 59′ 15″, k. h. 22° 24′ 32″46.987516°N 22.408871°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 15″, k. h. 22° 24′ 32″46.987516°N 22.408871°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalota témájú médiaállományokat.

Kalota falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Bihar megyében, a Király-erdő alatt, a Kalota-patak mellett, Élesdtől délre fekvő település.

Története

Kalota nevét a korabeli oklevelek 1475-ben említik először.

1475-ben a Csáky család és a Bélteki Drágfi család volt a település birtokosa.

Az 1800-as évek elején az Ötfalusi közbirtokosságé volt. (Ötfalu: Esküllő, Kalota, Keszteg, Pestere, Ürgeteg erdeje, legelője közös volt.)

Az 1900-as évek elején a Tisza család, Léderer Márton és Roch Manó a birtokosa.

Nevezetességek

  • Görögkeleti temploma az 1800-as évek elején épült.
  • A község határában szép cseppkőbarlang és egy körülbelül 20 méteres vízesés.

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek