Kiskoh
Ma a Kiskoh a társadalom különböző területein széles körben megvitatott és elemzett téma. Hatása számos területet elért, az egészségügytől a technológiáig, a politikáig és a gazdaságig. A Kiskoh számos vitát és vitát generált, amelyek rávilágítottak a tanulmányozás és a megértés fontosságára. Az évek során a Kiskoh fejlődött, és alkalmazkodott az előtte álló változásokhoz és kihívásokhoz, így a szakértők és a hobbik számára egyaránt érdekes téma lett. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kiskoh különböző aspektusait és következményeit, hogy teljes és naprakész képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.
| Kiskoh (Chișcău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Vasaskőfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vasaskőfalva |
| Irányítószám | 417366 |
| SIRUTA-kód | 30354 |
| Népesség | |
| Népesség | 703 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 33′ 36″, k. h. 22° 33′ 03″46.560063°N 22.550891°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 36″, k. h. 22° 33′ 03″46.560063°N 22.550891°E | |
 | |
Kiskoh (románul Chișcău) falu Romániában, Bihar megyében. Közigazgatásilag a tőle 4 km-re északra fekvő Vasaskőfalvához tartozik. 1914-ben Biharmagurát és Felsőfeketevölgyet csatolták hozzá.
Fekvése
A Bihar-hegységben, Vaskohtól északkeletre, Vaskohsziklástól 7 km-re északkeletre fekszik. Van itt egy barlang, melyből a kis-kohi patak ered.
Története
Kiskoh nevét 1588-ban Alsokoch néven említette először oklevél. 1600-ban Kis Koch, 1808-ban Kóh (Kis-), 1913-ban Kiskoh néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kis-Koh, Bihar vármegyében, 313 óhitü lakossal, anyatemplommal. Itt a híres Válja-Szákó, vagy Reichenstein ezüstbánya. Birja a váradi görög püspök”
1910-ben 1002, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott. A település egykori földesura a nagyváradi görögkatolikus püspök volt.
Határában egykor ezüstbányát műveltek.
Nevezetességek
- Itt van Európa egyik leglátványosabb cseppkőbarlangja, a Medve-barlang. Nevét onnan kapta, hogy 17 000 éves barlangi medve teljesen ép csontvázát találták meg benne. Az 1,5 km hosszú barlangot 1975-ben egy márványbányában fedezték fel az ott dolgozó bányászok, és 1980-ban nyitották meg a látogatók előtt.
- Flutur Helytörténeti múzeum: a múzeum egy falusi parasztgazdaság keretei között működik, mely lakóházból, fészerből és egyéb gazdasági épületekből áll. Az 1969-ben felújított régi gazdaságba 1981-ben telepítettek egy faházat a Nyugati Érchegységből. Ez a faház ad otthont az állandó történelmi és néprajzi kiállításnak. A házat egy kb. 200 m²-es fészerrel bővítették. Az udvarokat is raktár- és kiállító helységekre osztották fel. A gyűjtemény 1968-tól kezdődően létezik.
Képek
-
Kiskoh az 1782–85. évi felmérés térképén -
A Medve-barlang fogadóépülete -
A Medve-barlang részlete -
A Medve-barlang részlete -
A barlangi medve csontváza
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
További információk
- A Medve-barlang honlapja (románul)
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}