Hosszúliget
A mai cikkben a Hosszúliget-ről fogunk beszélni. Ez egy olyan téma, amely sok embert érdekelt a történelem során, és amely ma is vitákat generál. A Hosszúliget eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elmélkedésének tárgya volt. Ebben a cikkben a Hosszúliget-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, a mindennapi életre gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig. Kétségtelen, hogy a Hosszúliget egy lenyűgöző téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
| Hosszúliget (Gruilung) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Miklóirtás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Miklóirtás (Lăzăreni) |
| Irányítószám | 417312 |
| SIRUTA-kód | 29886 |
| Népesség | |
| Népesség | 119 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 52′ 45″, k. h. 22° 06′ 01″46.879068°N 22.100379°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 45″, k. h. 22° 06′ 01″46.879068°N 22.100379°E | |
 | |
Hosszúliget (Gruilung), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Király-erdő alatt, a nagyvárad–belényesi vasútvonal közelében, Félixfürdőtől délkeletre fekvő település.
Története
Hosszúliget nevét 1508-ban említette először oklevél Hozzwlygeth néven.
1808-ban Liget (Hosszú-), Grujlung ~ Grujulung, 1913-ban Hosszuliget néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Hosszuliget, románul Grujlung, Bihar vármegyében, hegyek közt, dombtetőn: 219 óhitü lakossal, s anyatemplommal. ... Birja a váradi deák püspök.
HosszúligetEgykor a Thelegdy család birtoka volt, melyet a család 1503-ban új adományként kapott; idővel azután a váradi püspök birtokába jutott, aki itt még a 20. század elején is birtokos volt.
1910-ben 334 lakosából 5 magyar, 328 román volt. Ebből 276 görögkatolikus, 461 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma – 1860-ban épült.
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
