Ebben a cikkben a Kerpenyéd témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy elemezzük a modern társadalomra gyakorolt hatását. Az eredetétől a mai hatásig körbejárjuk a Kerpenyéd legfontosabb vonatkozásait. Ezenkívül megvizsgáljuk a Kerpenyéd lehetséges következményeit és következményeit különböző területeken, valamint a téma által felvetett jövőbeli perspektívákat. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül megpróbálunk rávilágítani a Kerpenyéd-re és relevanciájára a mai világban.
Kerpenyéd (Cărpinet) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Kerpenyéd |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 417135 |
SIRUTA-kód | 28200 |
Népesség | |
Népesség | 474 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 8 [1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Kerpenyéd weboldala | |
![]() | |
Kerpenyéd (Cărpinet), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
A Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös és a Kristyor patak mellett, Vaskoh délkeleti szomszédjában fekvő település.
Kerpenyéd nevét 1588-ban említette először oklevél Carpinet néven. 1600-ban Kerpenetw, 1692-ben Kerpenyed, 1808-ban Kerpenyéth, 1851-ben Kerpenyest néven írták.
A település birtokosa a nagyváradi 1. sz. püspök volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kerpenyest, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, erdős, hegyes vidéken, egy domboldal mellett, 535 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 1301 hold, ...Folyóvizei a Fekete-Körös és a Kristyor nevű patak.”
1910-ben 613 lakosából 608 román, 5 magyar volt, melyből 608 volt görögkatolikus. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.
Kerpenyéd lakosai a régi idők óta cserépedény égetéssel, csizmadia-mesterséggel foglalkoztak .