A mai világban a Serges egyre aktuálisabb téma, és a társadalom széles körének figyelmét felkeltette. A Serges megjelenése óta vitákat, vitákat és ellentmondásos véleményeket váltott ki, motiválva a szakértőket és az érdeklődőket tanulmányaik és megértésük elmélyítésére. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Serges-hez kapcsolódó különféle dimenziókat és szempontokat, elemezve annak hatását a különböző területeken és ágazatokban, valamint egyéni és kollektív szintű következményeit. Interdiszciplináris megközelítésen keresztül különböző nézőpontokból közelítjük meg a Serges-et, átfogó és naprakész jövőképet kínálva a ma oly nagy érdeklődést kiváltó témában.
Serges (Șerghiș) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Vércsorog |
Rang | falu |
Községközpont | Vércsorog |
Irányítószám | 417623 |
SIRUTA-kód | 32134 |
Népesség | |
Népesség | 608 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Serges (Șerghiș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
A Király-erdőben, Élesdtől délnyugatra, Vércsorog, Élesdszurdok, Telkesd és Hollószeg közt fekvő település.
Serges nevét 1438-ban p. wolachalis Serges néven említette először oklevél.
1470-ben Serkes, 1561-ben Serghes, 1808-ban Serges, Sergis, 1913-ban Serges néven írták.
Serges egykora Czibak család birtokai közé tartozott.
1563-ban Czibak György utód nélküli halála után Mágócsy Gáspár és neje Massay Eulália valamint Darvas Gergely és sövényházi Móricz Lőrincz kaptak rá adománylevelet.
A 19. században földesura a gr. Frimont család volt, a 20. század elején pedig Lónyay Andorné, szül. gróf Frimont Theodorának volt itt nagyobb birtoka.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, erdős, hegyes vidéken, 510 óhitülakossal, fa anyatemplommal. Határa 7351 hold, ... Rengeteg erdejében nagy vadak is tanyáznak. Birja
gróf Frimont Béla.
1910-ben 783 lakosából 39 magyar, 740 román volt. Ebből 13 római katolikus, 16 református, 745 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.