Hegyközpályi
A mai világban a Hegyközpályi rendkívül aktuális kérdéssé vált, amely minden korosztályt, nemet és nemzetiséget érint. Ezért fontos, hogy alaposan elemezzünk minden, a Hegyközpályi-hez kapcsolódó szempontot, mivel hatása mindennapi életünk különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hegyközpályi különböző aspektusait, az eredetétől a jelenlegi következményeiig, annak érdekében, hogy jobban megértsük a társadalomra és az egyes egyének életére gyakorolt hatását. Ezenkívül megpróbálunk megoldásokat és javaslatokat kínálni a Hegyközpályi által jelenleg jelentett kihívások kezelésére.
| Hegyközpályi (Paleu) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bihar | ||
| Község | Hegyközpályi | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 417166 | ||
| SIRUTA-kód | 28433 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2198 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 681 [1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 06′ 59″, k. h. 21° 57′ 19″47.116460°N 21.955407°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 59″, k. h. 21° 57′ 19″47.116460°N 21.955407°E | |||
 | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyközpályi témájú médiaállományokat. | |||
Hegyközpályi (románul: Paleu) település Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Bihar megyében, Nagyváradtól északra, Hegyközcsatár és Hegyközszáldobágy közt, a Kösmő patak mellett fekvő település.
Története
Hegyközpályi neve már a XIII. században szerepelt a püspöki tizedjegyzékben. Neve egykor Felpályi volt.
A település története Nagyvárad (Várad) közelsége miatt annak sorsával közös volt.
1686-ban Hegyközpályit az elpusztult falvak között tartották számon.
I. Lipót király a pusztává lett falut szikszai Kiss Péternek adományozta. Később az ő utódai népesítettél újra a települést.
1800-as évek elején a község földesurai szikszai Kiss Péter örökösei voltak, majd a későbbiekben az Ilosvay, Szilágyi, Lévai, Paksy és Bay család volt itt birtokos.
A 20. század elején Hornyánszky Pál volt Hegyközpályi birtokosa.
1910-ben 820 lakosából 815 magyar, 3 román, 2 egyéb nemzetiségű volt.
A település régi helynevei közül a XX. század elején még ismert volt a Vajda-szállás, Gara-oldal, Piskivölgy, Bánkút, Ladamérkút dűlők neve is.
Hegyközpályi határába esett régen Macsmolna nevű mára már elpusztult település is, mely már a XIII. században a váradi püspökség birtoka volt.
Nevezetességek
- Református templomának egy része még az ősi templomból maradt fenn. Tornyát 1809-ben építették hozzá.
Testvérváros
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}