Cséhtelek

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Cséhtelek milyen alapvető szerepet játszott a történelem során, és elemezzük a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A Cséhtelek eredetétől napjainkig számos tudományágban vita és elemzés tárgya volt, felkeltve a szakértők és a rajongók kíváncsiságát és érdeklődését. Többdimenziós megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a kultúrára, politikára, technológiára és más területekre gyakorolt ​​hatását, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Különféle perspektívák mérlegelésével és az empirikus bizonyítékok áttekintésével átfogó képet kívánunk nyújtani a Cséhtelek-ről és annak jelentéséről a mai társadalomban.

Cséhtelek (Ciutelec)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségTóti
Rangfalu
KözségközpontTóti
Irányítószám417583
SIRUTA-kód31690
Népesség
Népesség596 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság59[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 43″, k. h. 22° 23′ 13″47.262004°N 22.386893°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 43″, k. h. 22° 23′ 13″47.262004°N 22.386893°E
Térkép

Cséhtelek (románul: Ciutelec) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Nagyváradtól 73 km-re északkeletre, Margittától 15 km-re délkeletre fekszik.

Története

1305-ben Cheytheluc, 1406-ban possessio valachis Chetheleka néven említették. Valószínűleg a 13. század elején telepítette a bihari királyi uradalom ruszinokkal. 1406-ban a sólyomkői uradalom falva volt. 1665-ben pusztán állt, 1715-ben ismét lakták.

A 18–19. században a Fráter, a Halász és a Vay családok birtokolták. 1770-ben román lakói bort termeltek, sót szállítottak és fát vágtak eladásra. 1842-ben csatlakoztak a görögkatolikus egyházhoz. 1871-ben a falu felét árvíz pusztította el. Az 1890-es években parcellákra magyarokat telepítettek be. A 20. század elején Wertheimstein Alfréd lovag mintagazdaságot és kastélyt tartott fenn.

Népessége

  • 1900-ban 736 lakosából 443 volt román, 237 magyar és 50 szlovák anyanyelvű; 417 görögkatolikus, 166 református, 94 római katolikus, 37 ortodox és 21 zsidó vallású.
  • 2002-ben 898 lakosából 729 volt román, 124 magyar és 36 szlovák nemzetiségű; 634 ortodox, 86 református, 78 pünkösdista, 49 római katolikus, 23 adventista és 22 görögkatolikus vallású.

Látnivalók

  • A neobarokk, 1890 és 1911 között épült Wertheimstein-kastély ma idősek otthonaként működik.
  • Fráter-kúria.

Híres emberek

Hivatkozások

  1. ↑

Források