Ebben a cikkben elmélyülünk a Felsőtótfalu lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait, a _var2 területre gyakorolt hatását, valamint a témával kapcsolatos különféle véleményeket és álláspontokat. A Felsőtótfalu eredetétől a mai megjelenésig érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Egy alapos és szigorú elemzésen keresztül igyekszünk megvilágítani a Felsőtótfalu kulcsfontosságú aspektusait, megvizsgálva a _var3-ra gyakorolt hatását és a _var4 jövőjét megváltoztató potenciálját. Ennek a cikknek az is célja, hogy az olvasó számára teljes és kiegyensúlyozott képet adjon a Felsőtótfalu-ről, többdimenziós perspektívát kínálva, amely gondolkodásra és nyílt párbeszédre hív.
Felsőtótfalu (Păulești) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Tataros |
Rang | falu |
Községközpont | Tataros |
Irányítószám | 417094 |
SIRUTA-kód | 27800 |
Népesség | |
Népesség | 251 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 12 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Felsőtótfalu (Păulești), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
A Réz-hegység nyúlványai alatt, a Gyepes-patak mellett, Szalárdtól délkeletre, a Telegdi út mellett fekvő település.
Felsőtótfalu, Tótfalu nevét 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék említette először Tot néven.
1413-ban Tothfalwa, 1625-ben Totfalu, 1692-ben Tot-Falu, 1808-ban Tótfalu (Kis-), Paulesty, 1888-ban Kis-Tótfalu, 1913-ban Felsőtótfalu néven írták.
A 19. század elején a báró Huszár család, a 20. század elején pedig gróf Seilern Ferenc birtoka volt.
1910-ben 303 lakosából 27 magyar, 276 román volt. Ebből 9 római katolikus, 265 görögkatolikus, 9 református, 16 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.