Toposd
Manapság a Toposd olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Mivel a Toposd egyre fontosabb a mai társadalomban, döntő fontosságú megérteni a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. A személyestől a szakmai szintig a Toposd meghatározó tényezőnek bizonyult a döntéshozatalban és a stratégia kidolgozásában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Toposd hatását különböző kontextusokban, és elemezzük relevanciáját a mai világban. A kezdetektől a mai hatásig a Toposd nagy hatással volt arra, ahogyan szembenézünk a modern társadalom kihívásaival.
| Toposd (Topești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Drágcséke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Drágcséke |
| Irányítószám | 417264 |
| SIRUTA-kód | 29396 |
| Népesség | |
| Népesség | 206 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 250 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 52′ 36″, k. h. 22° 07′ 39″46.876693°N 22.127373°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 36″, k. h. 22° 07′ 39″46.876693°N 22.127373°E | |
 | |
Toposd (korábban Topa, románul Topești) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Király-erdő alatt, a Nagyvárad–Belényes vasútvonal mellett, Drágcsékétől délre, Alsótopától nyugatra fekvő település.
Története
A falu nevét 1508-ban említette először oklevél Kysthoppa alakban.
1808-ban Topest, 1913-ban Toposd néven írták. A 19. század elején Buzáth Márton, Simon és István birtoka volt a falu.
1910-ben 264 lakosából 20 magyar, 244 román volt. Ebből 7 görögkatolikus, 20 református, 237 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 238 lakosa közül 237 fő (99,6%) román, 1 fő (0,4%) magyar volt.[1]
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma a 19. század elején épült.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
További információk
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
