Gyegyesény
Napjainkban a Gyegyesény egy olyan téma, amely egyre nagyobb aktualitást kap a mai társadalomban. Évek óta foglalkoztatja mind a szakembereket, mind a nagyközönséget. Hatása különböző módokon nyilvánul meg, a személyestől a globális szintig, és vitákat és reflexiókat váltott ki a következményeiről. Ebben a cikkben a Gyegyesény különböző aspektusait tárjuk fel, és elemezzük jelentőségét különböző kontextusokban, azzal a céllal, hogy teljes és megvilágosító képet nyújtsunk erről a ma oly fontos témáról.
| Gyegyesény (Ghighișeni) | |
 | |
| Gegesény görögkeleti fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Rény |
| Rang | falu |
| Községközpont | Rény |
| Irányítószám | 417417 |
| SIRUTA-kód | 30808 |
| Népesség | |
| Népesség | 760 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 33′ 05″, k. h. 22° 25′ 53″46.551415°N 22.431483°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 05″, k. h. 22° 25′ 53″46.551415°N 22.431483°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyegyesény témájú médiaállományokat. | |
Gyegyesény (Ghighișeni), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Belényestől délkeletre, a Fekete-Körös bal partja mellett, Kakucsány és Határ közt fekvő település.
Története
Gyegyesény nevét 1588-ban említette először oklevél Gegessen néven. Földesura a nagyváradi 1. sz. püspökség volt, melynek még a 20. század elején is volt itt nagyobb birtoka. 1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Gyigyisény-Vojény, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában: 454 óhitő lakossal, anyatemplommal
1910-ben 1514 lakosából 73 magyar, 1356 román, 80 ruszin volt. Ebből 168 görögkatolikus, 1271 görögkeleti ortodox, 33 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott. Az 1900-as évek elején Borovszky említette a határában található meleg vízü és gyógyító hatásu forrását is.
Nevezetességek
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
Galéria
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}